Milliószám pusztulnak a folyami halak Dél-Amerikában
A főváros, Santa Cruz közelében a folyókon százméterenként ezerre becsülik a vízen lebegő haltetemek számát. Több folyóban olyan sok volt a haltetem, hogy a hatóságok a halászatot betiltották, és a folyókból származó ivóvizet is más forrásokból helyettesítették.
Szakértők a szokatlan hideget tartják a jelenség okának: a folyók vize az ilyenkor szokásos 15 fok helyett alig 4 fokos volt a téli hónapokban. Ennek az oka az Antarktisz felől érkező nagy tömegű hideg levegő volt júliusban, ami miatt 50 éve nem látott, több száz áldozatot szedő hidegfront söpört végig egész Dél-Amerikán. Ennek okát pedig a klímaváltozásban, és a légköri folyamatok megváltozásában látják a meteorológusok – ahhoz hasonlóan, ahogy az északi féltekén a légköri áramlások megváltozása okozta az oroszországi aszályt és hőséget, valamint a pakisztáni, sosem látott hosszúságú monszunt, és ezen keresztül a tízmilliók életét fenyegető árvizet.
Más kutatók szerint viszont a hideg önmagában nem okozhatott volna ekkora halpusztulást. Az is feltűnő, hogy a jelenség szinte kizárólag a mérsékelt égövi folyókat érinti, a trópusiakat, ahol egyébként hasonlóan érezhető volt a hidegfront, nem. Az elpusztult halakon több helyen is fertőzésre utaló jeleket találtak. A legvalószínűbb a kutatók szerint az, hogy a szokatlan hideg, illetve a hypoxia jelensége (a hideg vízfelszín csökkenti a mélyebb rétegekben az oxigén mennyiségét, így a halak állandó oxigénhiányban szenvednek) együtt legyengítette a folyami halak populációját, és a fertőzések ezért több áldozatot tudtak szedni.
Klimatológusok szerint az éghajlatváltozás felgyorsulásával egyre többször tapasztalhatunk majd hasonló, szélsőséges kilengéseket az időjárásban, és ezek egyre sűrűbben idéznek majd elő hasonló ökológiai katasztrófákat is.