Illés
17 °C
28 °C

Föld-szerű bolygó a szomszédunkban

2010.09.30. 13:56
Akár folyékony víz és élet is lehet a Gliese 581g-n, állítja egy amerikai kutatócsoport. Az exobolygó az eddigi legígéretesebb Föld-szerű objektum, de még sok mindent csak becsülni tudunk vele kapcsolatban.

A Lick-Carnegie Exoplanet Survey projektben dolgozó amerikai csillagászok szerdán bejelentették, hogy egy Földhöz hasonló kőzetbolygót találtak, amely szerintük akár lakható is lehet. A Kaliforniai Egyetem és a washingtoni Carnegie Intézet kutatói szerint a Gliese 581 nevű vörös törpe egyik bolygója az életre alkalmas zónában van, ami azt jelenti, hogy víz is lehet az objektum felszínén.

A kutatók tanulmánya az Astrophysical Journal következő számában fog megjelenni, a cikk leír két frissen felfedezett bolygót is, amelyeket szintén a Gliese 581 körül találtak. Ezekkel együtt már hat bolygót ismerünk a Gliese 581 mellett, így ez a legjobban feltérképezett bolygórendszer a sajátunk után. A bolygók vagy túl forrók vagy túl hidegek ahhoz, hogy lakhatók legyenek – kivéve a Gliese 581g-t.

A legfényesebb pont a Gliese 581 csillag (képek: nsf.gov)
A legfényesebb pont a Gliese 581 csillag (képek: nsf.gov)

Akár egy ember is sétálhatna rajta

A csillagászok az úgynevezett radiális sebesség módszerrel figyelték meg a Gliese 581g-t. A radiális sebesség egy tárgy látóirányú sebessége – exobolygók esetében ez a bolygók közeledésének, illetve távolodásának sebességét jelenti a Földhöz képest. Az ilyen nagy radiális sebességű bolygók periodikus változásokat keltenek csillagjuk színképében, ezekből lehet következtetni az exobolygók méreteire és pályáira. Az amerikai csapat Steven Vogt, a Kaliforniai Egyetem csillagászprofesszora vezetésével tizenegy év radiálissebesség-méréseiből számolta ki, milyen lehet a Gliese 581g.

A mérések alapján a bolygó tömege háromszor-négyszer, átmérője pedig 1,2-1,4-szer nagyobb, mint a Földé. A Gliese 581g egyheted csillagászati egységre, azaz körülbelül 22 millió kilométerre van központi csillagától (egy CSE a Nap és a Föld átlagos távolsága). A bolygó 37 nap alatt járja körbe a csillagot, tehát egy év ott alig valamivel több, mint egy földi hónap. A bolygó kozmikus léptékkel nézve itt van a szomszédban: alig húsz fényévre, azaz 189,2 billió kilométerre van a Földtől.

A Gliese 581 bolygóinak elhelyezkedése a Naprendszerhez mérve
A Gliese 581 bolygóinak elhelyezkedése a Naprendszerhez mérve

Vogték úgy vélik, tömege alapján a bolygó valószínűleg sziklás és elég erős a gravitációja ahhoz, hogy állandó légköre legyen. A felszíni gravitáció nagyjából akkora lehet, mint a Földön (esetleg egy kicsit nagyobb), tehát egy ember könnyedén tudna sétálni a Gliese 581g-n. A kutatók becslése szerint az átlagos felszíni hőmérséklet -31 és -12 Celsius-fok között mozoghat, ami ugyan elég hideg, de nem zárja ki, hogy a helyi körülmények között akár az élet kialakulásához nélkülözhetetlen folyékony víz is legyen a bolygón. A bolygó ugyanis kötött keringésű (akárcsak a mi Holdunk), vagyis mindig ugyanazt az arcát mutatja a csillaga felé. A Gliese 581g örökké napos felén tehát nagyon meleg van, míg az állandó sötétségbe burkolózó oldalán gyilkos hideg.

Még messze az a száz százalék

A felfedezés bejelentésére szervezett sajtótájékoztatón Vogt nagyon lelkesen nyilatkozott. „Tekintve, hogy az élet mindenütt megjelenik, ahol csak tud, a saját személyes megérzésem az, száz százalék az esélye annak, hogy van élet a bolygón” – mondta a sajtótájékoztatón a tudós annak ellenére, hogy a tanulmány óvatosabban és mindenhol feltételes módban fogalmaz a bolygón levő élet lehetőségéről. Vogt kollégája, a Carnegie Intézetet képviselő Paul Butler nem volt hajlandó százalékos becslésekbe bocsátkozni a sajtótájékoztatón, csak annyit mondott, hogy ő is optimista.

Fantáziarajz a Gliese 581g-ről
Fantáziarajz a Gliese 581g-ről

A lakható, Föld-szerű bolygó az exobolygókutatás Szent Grálja. Korábban már többször is felröppent a hír, hogy megtalálták az első ilyen objektumot – például a Gliese 581c-t is vizsgálták egy időben –, de pontosabb számítások után mindig kiderült, hogy túl zordak a körülmények az élet megjelenéséhez. Bár Vogték szerint a  radiálissebesség-mérési módszer pontossága az elmúlt években sokat javult, még a Gliese 581g-ről is kiderülhet, hogy mégsem alkalmas az életre – annak ellenére, hogy az eddig felfedezett, körülbelül négyszáz exobolygó közül eddig valóban ez a legígéretesebb.

„Még nagyon sok itt a bizonytalanság” – kommentálta a hírt megkeresésünkre Kiss László fizikus-csillagász, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet munkatársa. „A felfedezés hihető és a tanulmány erős lábakon áll, de sok mindent még csak becsülni tudunk. A hőmérsékleti becslések bizonytalansága pedig akár plusz-mínusz ötven fok is lehet. A légkörről pedig még semmit nem tudunk, sőt még egyáltalán nem is pillantottuk meg a bolygót."

A Gliese 581g még csak egy ingadozásként jelentkezik a Gliese 581 csillag fényében, tehát csak közvetett bizonyítékokból számolgatnak a csillagászok. „A következő lépés az lenne, hogy egy iszonyatos nagy távcsövet a bolygóra irányítunk és spektroszkópos megfigyeléseket végzünk" – magyarázta Kiss. „De jelenleg nincs olyan nagy teleszkópunk, ami elég jó lenne erre. A Gliese 581 ugyanis igen halvány, a Napnál sokkal-sokkal kisebb fényteljesítményű vörös törpe, olyan műszer kellene ahhoz, hogy megpillantsuk a bolygóra vetett fényecskéjét, amilyen még nem létezik. Talán majd a következő húsz évben épül olyan távcső, amivel a megfelelő spektroszkópiai vizsgálatok elvégezhetők lesznek, de az az érzésem, hogy ez nem lesz egyszerű mulatság."