![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Földrészeket repülhettek át óriás őshüllők
További Tudomány cikkek
-
Bekövetkezett, amitől sokan tartottunk, az elmúlt 154 év legmelegebb júliusa volt az idei
- Egy budapesti gimnazista tűzheti ki a magyar zászlót az Északi-sarkon
- Az utolsó egyiptomi dinasztia idejéből származó műkincseket találtak
- Véletlenül megtalálták a kopaszodás ellenszerét
- A marihuána segíthet leszokni egy másik kábítószerről
A paleontológusok közül sokan úgy vélik, hogy a zsiráf méretű, óriás pteroszauruszok röpképtelenek voltak. Mark Witton, a Portsmouth-i Egyetem kutatója és Michael Habib, az egyesült államokbeli Chatham Egyetem paleontológusa pteroszaurusz-maradványokat vizsgálva becsülték meg az őshüllők méretét, testtömegét, majd kiszámították, mekkora erőkifejtésre voltak képesek és miként tudtak a levegőbe emelkedni.
A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az őshüllők mind a négy végtagjukkal rúdugróként lökték fel magukat a magasba, a levegőbe jutva szárnyaikon pedig több ezer kilométeres távolságokat tettek meg, akár a kontinenseket is átszelhették – írja a Daily Telegraph.
Korábbi elméletek szerint az óriás pteroszauruszok magassága elérhette a 6 métert, szárnyaik fesztávolsága pedig a 12 métert. Mark Witton és Michael Habib szerint ez túlzás, legfeljebb 5 méter magasak lehettek, a szárnyak fesztávolsága pedig mindössze tízéteres volt.
Más anatómia
"A legtöbb madár nekifutásból gyorsul fel, majd ugrik egyet, mielőtt vad szárnycsapkodással repülni kezd. A kisebb testű madarak álló helyzetből is a levegőbe tudnak emelkedni. A korábbi elméletek azt sugallták, hogy az óriási pteroszauruszok túl nagyok voltak ahhoz, hogy a levegőbe emelkedésnek akár az egyik, akár a másik módja működhetett volna az esetükben, következésképpen röpképtelenek lehettek" – magyarázta Mark Witton.
Mint a brit paleontológus kiemelte, a pteroszauruszok azonban nem madarak voltak, hanem repülő hüllők egészen más csontvázszerkezettel, más arányú szárnyakkal és izomtömeggel.
"Ezek a lényeknek egészen egyedülálló anatómiájuk volt, és a madaraktól eltérő módon emelkedtek a levegőbe, alacsonyabb szögben startoltak" – emelte ki Witton, aki amerikai kollégájával, Habibbel arra a következtetésre jutott, hogy az óriás pteroszauruszok hátsó végtagjainak izomtömege elérhette a fél mázsát is. A négy végtag masszív izomzatának köszönhetően könnyedén a levegőbe lökhették nagy testtömegüket.
Erős szárnyak
A kutatók szerint a pteroszauruszok nem csupán repülni tudtak, hanem több ezer kilométeres távolságokat is megtettek, ráadásul a szárnyaikkal sem kellett folyton csapkodniuk, hogy fent maradjanak. Rövid szakaszokban hevesen csapkodtak, ami aztán elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy kellő utazósebességre tegyenek szert.
"A pteroszauruszoknak súlyukhoz képest hihetetlenül erős csontvázuk volt, nagy valószínűséggel a legerősebbek közé tartoztak, amelyek az evolúció során valaha kifejlődtek. A madarakkal ellentétben, amelyek esetében a szárnyak gyengülnek a testméret növekedésével párhuzamosan, a pteroszauruszok az ellenkező utat választottak, egyre erősebb szárnyakra tettek szert. Ahogy növekedett testméretűk, növekedett szárnyaik ereje, a repülőizmok tömege is, hogy biztosítsák röpképességüket" – összegezte Witton.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)