Zsófia
16 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

A Mátrában épülhet az Einstein Teleszkóp

2010.11.23. 15:33
A Mátra is szerepel egy gigantikus, föld alatti csillagászati kutatóbázis, az Einstein Teleszkóp lehetséges európai helyszínei között - hangzott el egy keddi háttérbeszélgetésen a Magyar Tudományos Akadémián.

Az Einstein Teleszkóppal a gravitációs hullámok észlelésére alapozott új tudományág, a gravitációshullám-csillagászat területén végeznének megfigyeléseket. A létesítmény lényegi része egy egyenként tíz kilométeres oldalú háromszögben elhelyezkedő csőrendszer, amelynek vákuummal kitöltött, mintegy öt méter átmérőjű járatai körülbelül száz méterrel a föld alatt húzódnának. A hatalmas kutatóközpontban a járatokban elindított lézersugarakkal vizsgálnák a gravitációs hullámok természetét.

A mintegy négymilliárd euróba (1100 milliárd forintba) kerülő létesítmény megépítése még csak előkészítő szakaszában jár, jelenleg a helyszín kiválasztása van napirenden. Az Einstein Teleszkóp program résztvevői kedden és szerdán Budapesten, az MTA székházában tartják ez évi tudományos tanácskozásukat, amelynek egyik legfontosabb célja, hogy az eddig felmerült 11 európai helyszín közül kiválasszák a négy legjobbat.

"Erős közvetett bizonyítékunk van a gravitációs hullámok létezésére, közvetlenül azonban mind a mai napig nem sikerült megfigyelni a jelenséget. Erre várakozásaink szerint öt-hat éven belül sor kerülhet, és ez előfeltétele is az Einstein Teleszkóp megépítésének. Ha sikerrel járunk, a gravitációs hullámokra épülő csillagászat révén teljesen új képben láthatjuk majd az univerzumot" – fejtette ki Jacques Colas, az Einstein Teleszkóp programot koordináló Európai Gravitációs Obszervatórium igazgatója az akadémián tartott háttérbeszélgetésen.

Magyarázata szerint a kutatóközpontot azért kell a föld alá helyezni, hogy a lehető legjobban ki lehessen zárni az emberi tevékenység, például a közlekedés keltette zajokat. A föld alatt ugyanakkor olyan helyet kell találni, ahol minimálisak a szeizmikus mozgások. Mindezeken túl jelentős technológiai fejlesztésekre is szükség van még, mert a vizsgálatok során kulcsfontosságú a precízió – hangsúlyozta Colas, aki szerint a teleszkóp 2025 körül kezdheti meg működését.

Rácz István, az MTA Központi Fizikai Kutató Intézete (KFKI) Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete (RMKI) Gravitációelméleti Osztályának vezetője elmondta, hogy a mátrai beruházás nemcsak tudományos, hanem gazdasági szempontból is rendkívül előnyös lenne, környezeti kárt pedig egyáltalán nem okoz. "A csövek helyének kiásásakor hatalmas mennyiségű értékes ásvány kerülne a felszínre, a csőrendszer kiépítése jelentős ipari megrendeléseket generálna, a már működő kutatóközpont pedig semmilyen módon nem károsítaná az élővilágot, és természetesen egészségügyi kockázatokat sem jelentene".

A versenyben lévő helyszínek részletes geológiai, szeizmológiai vizsgálata és a döntés előkészítése várhatóan 2014-2015-ig tart, a helyszín kiválasztása, előkészítése, és a részletes, konkrét helyre történő tervezés pedig 2016-2017-re várható. A szükséges alagútépítési munkálatok 2017-2018-ban kezdődhetnek, és várhatóan 2022-re készülnek el. Körülbelül 2021-ben indulhat el a vákuumrendszer építése, 2023-tól a detektorok kiépítése, míg az első adatok 2025-től várhatóak.

Pálinkás József, az MTA elnöke hozzászólásában aláhúzta: büszke arra, hogy hazai intézetek és tudósok is részt vesznek a nemzetközi gravitációshullám-csillagászati kutatásokban. Felidézte Eötvös Loránd és Bolyai János hozzájárulásait a gravitációs kutatásokhoz, és azt mondta, hogy az Einstein Teleszkóp megépítése világjelentőségű projektnek tekinthető, amely nemcsak tisztán tudományos, hanem óriási technológiai és mérnöki kihívást is jelent.