Ha a vese működésének mintegy 90 százaléka már kiesik, vagy veseátültetésre van szükség, vagy művesekezelésre, amíg megfelelő, alkalmas vesét sikerül találni. Az amerikai statisztikák szerint az Egyesült Államokban csaknem 400 ezer ember szorul rendszeres művesekezelésre, de világszerte ez a szám meghaladja a kétmilliót.
A művesekezelésre szoruló betegek hetenként általában három alkalommal kerülnek a művese állomásra, és így állapotuk jól egyensúlyban tartható. Az Egyesült Államokban egy évtizeddel ezelőtt megvizsgálták, hogy a kezelés mértékének növelésével a betegek állapota jelentősen befolyásolható-e, de a hetenként háromszor történő hemodialízis hatásához képest a hosszabb beavatkozás nem lett lényegesen eredményesebb.
A vese és a szív
Az amerikai vesegyógyászok új vizsgálatában tíz egyetem 54 művese állomása vett részt. A munka 2006-ban indult és idén márciusban fejezték be. A betegek véletlenszerű besorolásban vagy hagyományos módon, hetenként háromszor kerültek művese kezelésre, vagy a hemodialízis minden héten hatszor történt.
A vese működésének javulása mellett a betegek szívének állapotát is részletesen vizsgálták. A bal kamra tömegének mérésével igyekeztek fölmérni a szív állapotának alakulását, ezen kívül még számos más vizsgálatot is elvégeztek, még a gondolkodási képesség esetleges változását is igyekeztek fölmérni.
A hetenként hatszor végzett hemodialízis jelentősen javította a vérnyomást és a művesekezelés során gyakran gondot okozó vérfoszfát szintet. Nem találtak értékelhető javulást a gondolkodási képességben, a depressziós hajlamban, vagy a vérszegénység kezelésére alkalmazott gyógyszerek használatában.
"Egyértelmű, hogy a gyakrabban végzett művesekezelés, alkalmanként kisebb dózissal, jó eredménnyel járt. Ennek következtében a betegek szíve egészségesebb maradt, jobb lett a vérnyomás és jobb lett a betegek közérzete is, mintha hetenként háromszor történt a dialízis" - mondta Griffin P. Rodgers, a vizsgálat vezetője.