A hiányos laboratórium nem mentség
További Tudomány cikkek
- Az Eiffel-toronynál is nagyobb aszteroida tart a Föld felé, péntek 13-án lehet a találkozó
- Felszín alatti barlangot találtak a Holdon
- Nem mindegy, mit használunk a kutyánk szobatisztaságra neveléséhez
- Így csavarják el a szívünket a kutyusaink
- Veszélyben a férfiak termékenysége, és ebben is a mikroműanyag a ludas
"Miközben sokan úgy vélik, hogy tudják, mit kell tenni a magyar tudománypolitikában, hogyan lehetne fellendíteni a magyar kutatást, oktatást, elhalványul a lényeg, veszélybe kerül az egyetemeinken, a kutatóintézeteinkben a tudományos utánpótlás. Egyre kevesebb a kutató Magyarországon, pedig az országnak szüksége van olyan kutatókra, oktatókra, akik újítóan képesek befolyásolni a jövőt" - mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter az Akadémián megtartott díjátadón.
Pálinkás József, az MTA elnöke rövid köszöntőjében kiemelte, hogy az ösztöndíj, amelyet a 11. alkalommal ítéltek oda, olyan tudósok munkáját hivatott elismerni és segíteni, akik a nyugati színvonaltól elmaradó laboratóriumi felszereltséggel, fizetésért értek el nemzetközileg is kimagasló eredményeket.
Agyműködésen agyaltak
Acsády László, a biológiai tudományok doktora (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet) olyan új agykérgi idegsejttípust írt le, amely egy alapvetően új szervező elvet vezetett be az agykérgi ideghálózatok működésének megértésébe. Felfedezéseivel új megvilágításba helyezte a memória kialakításáért felelős idegrendszeri terület normális működésének és epilepsziás aktivitásban való részvételének megértését.
Egy új gátlórendszer leírásával pedig közelebb hozta számos neurológiai kórkép - olyanokét, mint például a Parkinson-kór, a krónikus fájdalom - kialakulásának megértését.
Gergely György, a pszichológiai tudományok doktora a fejlődéslélektan nemzetközi hírű kutatója, a Közép-európai Egyetem professzora a pszichológia négy területén ért el kimagasló eredményeket: a kognitív agytudományban és pszicholingvisztikában; a kognitív fejlődéslélektanban; a társas kogníció összehasonlító vizsgálatában (csecsemőknél, kutyáknál és farkasoknál); valamint a klinikai pszichológia, kötődéselmélet és fejlődéspszichopatológia (az autizmus és borderline személyiségzavar) területén.
Nanoforgácsok
Bíró László Péter, a fizikai tudományok doktora (MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet) kutatásainak fókuszában a nanométeres anyagtudomány nemzetközi szinten is jelentős figyelmet vonzó kérdései állnak, így a szén nanocsövek és komplex nanoszerkezetek kutatása, a felfedezőinek épp az idén Nobel-díjat hozó különleges szénalakzat, a grafén előállítása. Fiatal munkatársaival közösen két módszert is kidolgozva a világon elsőként valósította meg a grafén atomi pontosságú, kristálytanilag orientált megmunkálását.
Simonyi Károlyt, a legendás fizikus-professzort 2000-ben tüntette ki az MTA legmagasabb elismerésével, az Akadémiai Aranyéremmel. Az elismerést fia, Charles Simonyi, a Microsoft szoftverfejlesztésének akkori vezetője vette át, és 25 millió forintot ajánlott fel a család nevében a magyar tudomány támogatására.
Az adományozást követően az oktatási minisztérium, az MTA, a Simonyi család és az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért (AMFK) 2000 augusztusában megállapodást kötött a Charles Simonyi kutatói ösztöndíj megalapítására. 2002-ben újabb 25 millió forintot, 2006-ban és 2009-ben pedig 30-30 millió forintot adományozott Charles Simonyi.
Az ösztöndíjat az AMFK, majd jogutódja, a Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány gondozza. A támogatást évente három, egyetemen vagy kutatóintézetben dolgozó, kimagasló teljesítményt nyújtó kutató kaphatja meg. A támogatásban eddig 38 kutató részesült.