Ötzi, az 5300 éves gleccsermúmia gyomorbaktériumait vizsgálják svéd kutatók, a tudósok reményei szerint e kutatások új antibiotikumok kifejlesztését teszik majd lehetővé.
A jégember múmiáját, amelyet a bolzanói régészeti múzeumban őriznek, november 8-án több ország kutatói vizsgálták órákon keresztül. E kutatók egyike Lars Engstrand, a Karolinska Intézet bakteriológusprofesszora volt, akinek fő kutatási területe a gyomorfekélyt okozó Helicobacter pylori - olvasható a Svenska Dagbladet svéd napilap angol nyelvű változatában.
Lars Engstrand német és francia kutatókkal együtt először egy endoszkópot kísérelt meg levezetni Ötzi gyomrába, ám miután próbálkozásaik kudarcot vallottak, egy 10 centiméter széles nyílást vágtak a jégember hasfalába. Mintát vettek a gyomortartalomból, valamint 20 szövetmintát Ötzi gyomrából és vastagbeléből, valamint a fogkörüli szövetből. Az elemzést a svéd Járványtani Intézetben, valamint a Karolinska Intézetben végezték.
Annika Fahlén molekuláris biológus a múlt héten kezdte el a gyomorbaktérium vizsgálatát, és mint a lap kiemeli, a kezdeti eredmények igen biztatóak. Épségben fennmaradt a baktériumok DNS-e, így a kutatók, összevetve az eredményeket a modernkori adatbázisokat, képesek meghatározni, hogy halálakor milyen kórokozók tenyésztek a jégember gyomrában.
A kutatók kimetszettek néhány darabot Ötzi gyomornyálkahártyájából is, így megállapítható, hogy szenvedett-e gyomorhurutban. A svéd kutatók szerint a vizsgálatokat márciusra fejezik be, és ha minden a tervek szerint halad, az eredményeket még a nyár folyamán, Ötzi megtalálásának 20. évfordulója előtt sikerül tudományos folyóiratokban közreadni.
Lars Engstrand reményei szerint az elemzések három kérdést segítenek megválaszolni: milyen volt az 5300 évvel ezelőtt élt Ötzi gyomor- és bélflórája, hordozta-e a gyomorfekélyt kiváltó kórokozót, és vannak-e rezisztens baktériumok a jégember gyomrában? Mint Engstrand professzor rámutat, a rezisztensségért felelős gének kimutatása a baktériumban nagy jelentőséggel bírna, hiszen a felfedezés hozzájárulna hatékonyabb antibiotikumok kifejlesztéséhez.
"Ötzit vizsgálva hozzájárulna az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia folyamatának megértéséhez" - fogalmazott Lars Engstrand, hozzátéve, hogy eddig még sohasem vizsgálhattak a kutatók 5300 éves emberi szövetmintákat. "Azt akarjuk megvizsgálni, hogy miként alkalmazkodtak a gének, miután a baktériumok az antibiotikumokkal találták szembe magukat" - hangsúlyozta Engstrand professzor.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
