Megtalálták Irán egyik legősibb települését

Bám városa mellett egy építkezésen egy ősi település nyomait fedezte fel a Náder Alidadi-Szoleimanie által vezetett régészcsoport. Sajnos a helyszín egy része megsérült a feltárás során, de a felszínre került leletek alapján elképzelhető, hogy a régészek rátaláltak Irán egyik legősibb településére, amelynek lakói kapcsolatban lehettek többek között a Dzsiroft civilizációval is.

A régészcsoport számtalan épségben megmaradt agyagedényre, kerámiára és cserépdarabra bukkant, amelyek vizsgálatából kiderült, hogy abban az időben a térségben még terjedt el a fazekaskorong használata. Az ásatásokon felfedezett két temetkezési helyen egy férfi és egy nő sírját is feltárták. Az egyik test magzati pózban, a másik arccal felfelé volt elföldelve, és mindkettő mellett különböző tárgyak hevertek. Többek között egy kagylóhéj, amelyben az akkori női kozmetikumokhoz használt színes festékanyag maradványaira bukkantak.

Fontos falfirkák

Az egykori Dzsiroft kultúra nyomait 2002-ben fedezték fel a Kermán tartománybeli Halil folyó mellett, miután kiderült, hogy a helyiek illegális ásatási munkálatokba kezdtek a területen, és felbecsülhetetlen értékű történelmi leleteket vittek el onnan. A helyszínen az elmúlt nyolc évben öt ásatási szezonban tárták fel az időszámításunk előtti 2200-ban, négymillió vályogtégla felhasználásával épült Konar Szandal lépcsős templom maradványait.

A régészek elveszett paradicsomaként emlegetett területen rengeteg ősi rom és érdekes lelet került már felszínre. Az ásatási munkálatokat vezető Juszuf Madzsidzadeh a művészet bölcsőjének nevezte a helyszínt. Ezt kezdetben egyes tudósok megkérdőjelezték, mivel sem írásos, sem építészeti bizonyítékok nem támasztották alá az elméletet. Ám miután a régészek feliratokra bukkantak a lépcsős templomon, a kételkedő szakemberek is fejet hajtottak a felfedezés jelentősége előtt.

A Konar Szandal-feliratok még az Insusinak-feliratnál is öregebbek. (Insusinak az időszámításunk előtti IV. évezredben, Szúza központtal létrejött elámi civilizáció egyik legfőbb istene.) Vagyis könnyen feltételezhető, hogy a templom feliratai összekötő kapcsot jelentenek a Szúzában az i.e. 2900 körül feltűnt protoelámi írás, és több mint 600 évvel később használt késő elámi írás között.

Számos iráni és külföldi szakember szerint a feltárt leletek arról árulkodnak, hogy a Dzsiroft civilizáció valószínűleg ugyanolyan hatalmas volt, mint az ókori sumér és mezopotámiai kultúra. Madzsidzadeh elmélete szerint Dzsiroft nem más, mint az ókori Aratta városa, amelyet virágzó civilizációként festenek le a sumér agyagfeliratok.