Molibdenit lehet a szilícium utódja

Újabb rendkívüli tulajdonságát fedezték fel a molibdénnek, amelyet most acélötvözetekben és kenőanyagokban használnak. A Lausanne-i Műszaki Egyetem kutatói a 60 százalék molibdént és 40 százalék ként tartalmazó molibdenit ásvány (MoS₂) vizsgálatával jöttek rá, hogy az kitűnő félvezető.

A molibdenitből kisebb és hatékonyabb csipek készülhetnek, mint jelenleg a szilíciumból. A természetben rendkívül elterjedt ásványnak ezentúl fontos szerepe lehet az elektronikában. Nagyon vékony anyag, jól használható a nanotechnológiában - mondta a horvát-magyar kettős állampolgár Kis András, a Lausanne-i Műszaki Egyetem professzora, aki M. Radisavljevic-csel és Radenovic et M. Brivióval közösen végezte el a kutatást.

Kis András szerint a molibdenit jobb a csipekben jelenleg használt szilíciumnál, és a nagyon ígéretes grafénnél is, amelynek felfedezését 2010-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták, írja az Eurekalert tudományos hírlevél.

A molibdenit kétdimenziós kristály, azaz kevésbé vastag, mint a szilícium. Egy 0,65 nanométer vastagságú MoS₂ lapon az elektronok olyan könnyen mozognak, mint egy 2 nanométer vastag szilíciumlapon. Jelenleg nem is lehet olyan vékony szilícium lapkát gyártani, amely felvehetné a versenyt a molibdenittel - mondta Kis András.

Ahhoz, hogy egy félvezető tranzisztor ki- és bekapcsolható legyen, szükség van egy tiltott sávra (band gap), és a molibdenit 1,8 elektronvoltos sávja ideális erre a célra. Ez a molibdenit legfőbb előnye a grafénnel szemben, az utóbbiban ugyanis nincs ilyen sáv, és mesterségesen nagyon nehezen létrehozható.

A molibdenit további előnye, hogy a belőle készült tranzisztorok készenléti módban százezerszer kevesebb áramot fogyasztanak, mint a hagyományos, szilíciumból készült tranzisztorok.