Auguszta
-4 °C
2 °C

A tatárjárás 700 millió tonna szén-dioxidtól szabadította meg a légkört

2011.02.09. 12:57
A Magyarországot 1241-42-ben elért tatárjárás, aminek az előzménye a fél Ázsiára kiterjedő mongol invázió volt, bizonyult az egyetlen olyan középkori történelmi eseménynek, ami képes volt befolyásolni a Föld légkörében a szén-dioxid koncentrációját, és ezen keresztül a klímát - derült ki a Stanfor egyetem kutatóinak vizsgálatából. A tudósok szerint a csaknem 200 éven át tartó invázió annyi szén-dioxidot vont ki a légkörből, amennyit ma a világ összes járműve egy év alatt termel: 700 millió tonnát.

A kutatócsoport elmélete az volt, hogy a középkorban a nagyon sok ember halálával járó események nyomán visszaesett a mezőgazdaság, ezzel az erdők kiirtása is, sőt, újranőttek az addig kivágott erdők. Ez pedig ahhoz vezetett, hogy a növényzet szén-dioxid-elnyelő képessége megnőtt, és több üvegházhatású gázt alakított át oxigénné.

Négy olyan nagy történelmi eseményt találtak 800 és 1850 között, aminek esélye volt arra, hogy ezen az úton befolyásolja a szén-dioxid-koncentrációt: az ázsiai, és a csúcspontján Európába is elérő mongol hódítást 1200 és 1380 között, a Fekete Halál néven hírhedtté vált, Európában 25 millió áldozattal járó pestisjárvány 1350 és 1400 között, Amerika meghódítása, és a kínai Ming-dinasztia összeomlása az 1600-as években.

A szén-dioxid légköri koncentrációját az adott korból származó jégben (az Antarktiszon például bőven találni ilyet) lehet megmérni. Az eredmények csak a mongol invázió esetében mutattak mérhető változást: 0,1 ppm (part per million, vagyis a levegőben egymillió részecskére eső szén-dioxid-molekulák száma) csökkenést. Ez az apró különbség 700 millió tonna szén-dioxiddal kevesebbet jelentett a Föld teljes légkörében.

A tatárjárás azért lehetett nagyobb hatású a többi történelmi eseménynél, mert egyrészt óriási területen tette tönkre a mezőgazdaságot, másrészt elég sokáig tartott ahhoz, hogy új erdők nőjenek a kiirtottak helyén. A többi esetben vagy nem volt elég idő arra, hogy az erdők visszahódítsák a területeket, vagy - Amerika meghódítása esetében - az aránylag primitív mezőgazdaságot folytató őslakók mellett Európában tovább folyt a nagyüzemi erdőirtás.

Az ipari forradalom óta 100 ppm-mel nőtt a szén-dioxid mennyisége a levegőben, vagyis ezer tatárjárás hatását érte el az iparosodás máig, persze az ellenkező irányban. A kutatók hozzáteszik, hogy a légkör összetételére az emberi befolyás mellett más jelenségek is hatással lehettek (például a napsugárzás megváltozása), ami elképzelhető, hogy torzította az eredményeiket.