A világ legősibb vizét fedezhették fel Dél-Afrikában

A felfedezésről az amerikai, dél-afrikai, kanadai és német tudósokból álló kutatócsoport a Chemical Geology című szaklapban jelenteti meg tanulmányát. A kutatók hasadékok vizében feloldódott nemes gázt, neont fedeztek fel. A specifikus neonizotópnak, az igen magas sótartalomnak, valamint egyéb kémiai sajátosságoknak "köszönhetően a "tavacskák" vize nagyban különbözik a föld alól feltörő, feloldott gázokkal teli "átlagos" források összetételétől - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.

"A víz kémiai sajátosságai nem egyeznek sem az óceán, sem a Witwatersrand-medence hegyi forrásainak összetételével" - magyarázta Barbara Sherwood Lollar, a Torontói Egyetem professzora.

Mint kifejtette, a talajból feltörő források esetében a talaj- és a felszíni vizek összekeverednek, és rendkívül sok mikroorganizmust tartalmaznak.

"Arra a következtetésre jutottunk, hogy a hasadékokban lévő víz sajátosságait földtani értelemben vett hosszú elszigeteltség, valamint a környező kőzetekkel való kémiai kölcsönhatás eredményezte" - hangsúlyozta a Torontói Egyetem professzora.

Ismertetése szerint a vízben talált specifikus neonizotóp legkevesebb kétmilliárd évvel ezelőtt képződött, és esett a kőzet csapdájába. Az izotóp mind a mai napig kimutatható a környező sziklákban" - hangsúlyozta Barbara Sherwood Lollar, hozzátéve, hogy a tanulmányban kimutatták, miként szökött meg a neon egy része a sziklacsapdából, majd oldódott fel, és halmozódott fel a hasadékok vizében.

"Ez csupán olyan vizek esetében lehetséges, amelyek kivételesen hosszú időn keresztül el vannak zárva a felszíntől" - mondta. A hasadékokban egyedülálló ökológiai rendszerek alakultak ki. Így az egyik hasadékban a Föld legmélyebben élő ismert mikrobiális ökorendszere fejlődött ki. A mikroorganizmusok függetlenítették magukat a napfénytől, megtanulva a kőzetekből kémiai energiát nyerni.

"Abból kiindulva, hogy ezek a mikroorganizmusok genetikai hasonlóságot mutatnak a termálforrások nyílásában talált szervezetekkel, feltételezzük, hogy nem önálló életformákról van szó. Az adott mikroorganizmusok valahonnan érkeztek, s benépesítették a sziklákat az őskorban, majd a hosszú-hosszú izoláció kihatással volt a törzsfejlődésükre. Ezt az evolúciót kutatjuk majd a jövőben mikrobiológus kollégáinkkal" - fogalmazott Barbara Sherwood Lollar, aki a vizsgálatokat a legnagyobb amerikai tudományos társaság, az AAAS éves kongresszusán ismertette Washingtonban.