Koronavírus adatok

2021. nov. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Stefánia
3 °C
8 °C

Génmanipulált gombák állítják meg a maláriát

2011.02.25. 16:26
A malária a világon előforduló népbetegségek közül az egyik legkomolyabb, az egészségügyi világszervezet szerint évente 3-500 millió ember fertőződik meg vele. A szabályos időközönként visszatérő, 40-41 fokos lázrohamokkal járó betegség halálos áldozatainak száma évi egymillió feletti (főleg gyerekeknél veszélyes, Afrikában 5 éves kor alatt a fertőzések negyede halálos). A betegség ellen a mai napig nem sikerült védőoltást kifejleszteni, csak gyógyszeres kezelés létezik ellene. Több kutatóközpontban folynak évtizedek óta kutatások a malária legyőzésére, és most a University of Maryland kutatóinak úgy tűnik, sikerült áttörést elérniük.

A malária elleni küzdelem azért olyan nehéz, mert nem vírus, vagy baktérium okozza, hanem egy Plasmodium nevű egysejtű parazita (pontosabban a Plasmodium nembe tartozó négy alfaj, a Plasmodium Vivax, az Ovale, a Malariae és a Falciparum), ami úgy képes a fehérjéit megváltoztatni, hogy az immunrendszer számára megnehezíti a válaszreakciót. Plusz olyan változatos biokémiai jellemzőket tudnak mutatni az egyes példányok, hogy nemigen lehet általános gyógyszeres megoldást kínálni ellenük. Ráadásul a parazita, és a moszkitók, amelyek terjesztik, egyaránt híresek felpörgetett evolúciós tempójukról, és hamar rezisztenssé válnak azokra a szerekre, amelyek egyébként sikerrel vennék fel a küzdelmet velük szemben.

Az amerikai kutatók új megközelítéssel álltak a problémához: egy új parazitát vetnének be a moszkitók ellen, ami a fertőzést azelőtt állítaná meg, hogy az elérne a célpontjáig, vagyis az emberig. A moszkitókat képes megfertőzni néhány gombafajta, amelyeket a kutatók biológiai fegyverré alakítottak át, hogy megállítsák a maláriát. A gomba ellen azért nem fejlődött ki ellenállás a szúnyogokban, mert aránylag későn öl, akkor, amikor a szúnyogok már szaporodtak – így viszont nem jelent evolúciós előnyt a rezisztancia, nem működik a természetes szelekció, és a következő generációkban nem kerülnek túlsúlyba a rezisztens egyedek.

A probléma az, hogy a gomba ahhoz is túl későn öli meg a moszkitót, hogy a maláriát okozó parazita terjedését megelőzze. A kutatók ezért génmanipulációt vetettek be, és két plusz fehérjét építettek be a gombába: az egyik a moszkitó nyálmirigyeit zárja le, megakadályozva hogy a Plasmodium parazita a szúnyogcsípéssel átjusson az emberbe, a másik pedig egy skorpióméregből származó toxin, ami felgyorsítja a gombával fertőzött moszkitó elpusztulását. A kísérletekben a genetikusan felturbózott gomba 11 nap alatt 75-90 százalékkal csökkentette a Plasmodiumot hordozó moszkitók fertőzési képességét.

A malária fő terjesztője, az Anopheles szúnyog nősténye
A malária fő terjesztője, az Anopheles szúnyog nősténye

A kutatók szerint elképzelhető, hogy a moszkitó, illetve a Plasmodium parazita evolúciós válasza az lesz a módszerükre, hogy ellenállóvá válnak a skorpió mérgével szemben, de maga a gomba génmanipulálásán alapuló módszer más toxinokkal, akár egyszerre többel is működhet, visszaszorítva a malária terjedését. Sőt, a kísérletekben alkalmazott gomba más moszkitófajokat is képes megfertőzni, többek között a szintén védőoltás nélküli Dengue-lázat terjesztő Aedes aegypti fajt is, így más trópusi betegségek ellen is hasznos lehet.