Lángoló szemét őrizte meg az ősi írást

Mükénéi írnok karcolta fel a szöveget arra az anyagtáblára, amelyet egy olajfaültetvényen találták a délnyugat-görögországi Iklaina településen. A mükénéiek, akiket leginkább Homérosz Iliász című eposzából ismerhetünk, amint Trója ellen vívnak háborút, Kr. e. 1600 és 1100 között uralták Görögországot.

Az Ikliánában folytatott ásatások során eddig feltártak egy korai mükénéi palotát, a teraszos földműveléshez épített falakat, mozaikokat és egy nagyon fejlett csatornarendszert - közölte Michael Cosmopoulos a Missouri-St.Louis Egyetem archeológusa.

"Ennek az írótáblának nem kellett volna itt lennie annak fényében, amit eddig a korról tudtunk". Először is a mükénéi agyagtáblák nem születhettek meg ilyen korán. Másodszor eddig ilyen táblákat csak néhány nagyobb palota helyszínén találtak. Ilyen volt az eddig legkorábbinak tartott, amelyet Mükéné város palotájának romjai közül ástak ki.

Bár Iklainában is volt palota a mükénéi királyságok korai korszakában, abban a korban, amikor a tábla íródott, a térség csak kísérőtelepülése volt Pülosz városának, amely Neszter király székhelye volt - tette hozzá.

Konzerváló szemét

A táblán olvasható karcolatok, amelyek 2,5 centiméter magasak és 4 centiméter szélesek, az égei szótagírások közé tartozó lineáris B írásrendszer korai példái. Ez a görög nyelv egy nagyon ősi formája, amely 87 jelből állt, mindegyik egy-egy szótagot jelentet. A mükénéiek ezt a fajta írást az uralkodó osztályt érdeklő gazdasági témák rögzítésére használták.

Az iklainai agyagtábla elülső oldalán talált írásjelek a gyártani igét formálják. A hátoldalán lévők valószínűleg egy tulajdonosi listát takarnak nevekkel és számokkal. Az ilyen feljegyzéseket egyetlen pénzügyi évre készítették - mondják a kutatók.

Az ilyen táblákat nem égették ki, csak megszárították a napon, ezért törékenyek voltak. Valaki kidobta a szemétbe a táblát, majd elégette a szemetet. Ez a tűz keményítette meg az agyagot, és őrizte meg a táblát - mondta Cosmopoulos, a National Geographic Newsnak.

Az Európa legrégebbi irásbeliségéről szóló tanulmány a Proceedings of the Athens Archaelogical Society folyóirat áprilisi számában jelenik meg.