Új elemi részecskét fedezhettek fel a Fermilab fizikusai

A Chicago mellett működő Fermilab (Fermi National Accelerator Laboratory, FNAL), amelyet 1967-ben alapítottak, nagyenergiájú részecskefizikára specializálódott. Legnagyobb gyorsítója, a Tevatron nevű gyorsítógyűrű 1983 óta működik, s a tervek szerint ez év végén állítják le, mivel nem kap több támogatást.

A proton és antiproton ütköztetések során a Tevatronban néhány hét leforgása alatt már másodszor észleltek váratlan részecskekiáramlást. A feltételezések szerint az új részecske hasonlatos az úgynevezett W és Z-bozonokhoz. Utóbbiak a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéi. A gyenge nukleáris erőket közvetítik, ahhoz hasonlóan, ahogy a fotonok közvetítik az elektromágneseseket. A W-bozon szerepet játszik a radioaktív bomlásokban is.

A szakértők ugyanakkor óvatosságra intenek, rámutatva a további vizsgálatok szükségességére, hogy megfejtsék a jelenség valódi természetét. "Valamiféle új erő lehet a természet általunk ismert erőin túl" - hangsúlyozta Giovanni Punzi, a Fermilab nemzetközi kutatócsapatának fizikusa. Hozzátette: amennyiben beigazolódik a feltételezés, a kölcsönhatások teljesen új világa nyílik meg a fizikusok előtt.

Bár a rejtélyes új jelenségről még keveset lehet tudni, a szakértők egyetértenek abban, hogy ez nem az "isteni" részecske, a hipotetikus Higgs-bozon, amelynek a feltételezések szerint a többi részecske köszönheti a tömegét. Mint Giovanni Punzi kifejtette, az új jelenség másként viselkedik, mint a Higgs-bozon, amely a feltételezések szerint nehéz kvarkokra bomlana. A most felfedezett jelenség viszont "normális" kvarkokká alakul.

"Egészen mások a jellemzői" - fogalmazott Giovanni Punzi. Nigel Lockyer, a kanadai nemzeti részecskefizikai és nukleáris laboratórium, a TRIUMF igazgatója érdekesnek nevezte az új jelenséget, hozzátéve, hogy még korai bármit is biztosra mondani a Fermilab felfedezésével kapcsolatban. "Egyrészt valami váratlan dologgal állunk szemben, másrészt több alternatív magyarázatot is fel lehetne sorolni" - hangsúlyozta Nigel Lockyer, hozzátéve, hogy személyes meggyőződése szerint a tudósok "valamilyen mély dolgok megismeréséhez" közelednek.