Belenyúltunk az emberi agyba

Az Orvosi Idegsebészeti Intézet csodásan felújított épületének első emeletén tartott ma sajtótájékoztató a 4D Anatomy azzal a nem titkolt céllal, hogy az előtérben elhelyezett szendvicsek az esemény után érintetlenek maradjanak.

Forradalmi rendszer

A cég egy olyan térhatású térképet fejlesztett körülbelül négyszázmillió forintból kizárólag magyar részvétellel az elmúlt hat évben, ami egyedülálló az orvosképzésben.

Az ötlet hátterében az anatómiaképzés nehézségei álltak. Az atlaszok unalmasak, és nem eléggé részletesek. Az animációknak nincs sok közük a valósághoz. A boncolás még mindig menő, viszont egyre kevesebb a munkára felajánlott holttest, egyes nagy hírű nemzetközi orvosi egyetemek már kénytelen is voltak lemondani róla. Pont nekik jön jól a 4D Anatomy, ami a boncolás feledhetetlen élményét adja vissza úgy, hogy még hullát sem kell hozzá szerezni.

Alapja egy olyan rendszer, ami egy gömbfelszínen mozgat egy kamerát maximum egyfokos lépésekben. A kamera másodpercenként legalább egyszer képet készít az alá helyezett testrészről, a függőlegeshez képest plusz-mínusz hetven fokban. Ez körülbelül azt jelenti, hogy a holttestet berakják a gömbfelszín alá, és boncolás közben folyamatosan fotózzák egy előre elkészített program szerint. A munka végére minden szögből, minden rétegről nagyfelbontású fotó lesz, amit már csak össze kell mosni a megfelelő szoftverrel.

Öreg motorosok

A fejlesztésben résztvevő Dr. Kutor László elmondja, hogy a programhoz használt szerkezetet otthon, a konyhájában kezdte el fejleszteni, aztán bevitte a kórházba, ahol már csak be kellett rakni egy testrészt a kamera alá. Amikor Dr. Kutor kimondja ezt a mondatot, megnyomja a projektor távirányítóját, és a kivetítőt egy óriási, felpüffedt, levágott fej bukkan fel a gömbszerkezet alá pakolva, aminek szájából kiflöbben a nyelve, és aminek a nyakából mindenféle drótok kandikálnak ki. Balogh Attila, a 4D Anatomy mögött álló, orvoscsaládból származó harmadik generációs orvos (apja és nagyapja is híres, híres volt a maga szakterületén) siet a sietségünkre, aki gyorsan továbbpörgeti a képet. "Elnézést kérek, de hát mi ezzel foglalkozunk" - mondja nevetve, és a közönség is lassan visszaröhögi magát a döbbenetből.

A háttér ismertetése után kipróbálhatjuk a programot is, ami a 3D szemüveggel valódi térhatású képet ad. Kezembe veszem az egeret, elkezdek nézelődni az emberi agyban. Balogh Attila előre figyelmeztetett mindenkit, hogy csak erős idegzetűeknek ajánlja a próbát. Szerintem laikusoknak is érdemes egyszer kipróbálni a 4D Anatomy-t, mert ilyen mélyen, ilyen alaposan viszonylag ritkán lehet szétnézni abban a szervünkben, amelyikben tulajdonképpen élünk.

Az egér mozgatásával különböző szögekben látom az agyat, a scroll görgetésével meg rá tudok adni rétegeket, meg el tudok venni belőlük. Kívülről lehet indulni, aztán lekaphatjuk a fejbőrt, az ereket, a csontot, kicsíphetünk feleslegesnek ítélt részeket az agyból és eljuthatunk egészen a terítőig, hogy semmi se maradjon az emberből. Ezt persze a boncasztalon is megtehetjük, itt azonban a scroll görgetésével büntetlenül visszatehetjük a korábban feleslegesnek ítélt agydarabkát, ami éles helyzetben azért nehezen elképzelhető.

Gyakorlás kicsiknek és nagyoknak

A nemzetközi szabadalmakkal védett szoftver a fejlesztők szerint remek kiegészítője lehet a tananyagnak, aminek hála a jövő orvosai jobban megismerik az emberi testet. De jól jöhet az orvosoknak is, hiszen "az ember felejt", és egy műtét előtt érdemes lehet megnézni, hogy akkor miként is vannak ezek a szemek benne a koponyában, és főleg, mi a fene van mögöttük.

A visszajelzések mindenesetre jók: az öt legnagyobb amerikai egyetem már érdeklődik a 350 dollárért megvásárolható szoftver iránt, és könnyen lehet, hogy rövidesen az egyetemi oktatás része lesz a 4D Anatomy. Ehhez főleg arra van szükség, hogy a fej után az egész testnek elkészüljön a digitalizált verziója, aztán ha ezzel készen vannak, jöhetnek a beteg testrészek, furcsa elváltozások, a desszert.

A cég egyelőre az amerikai piacra koncentrál, mert ott van a legnagyobb fogadókészség az újdonságok iránt, és ha megnyerték maguknak a Stanfordot vagy a Harvard egyetemet, könnyebben jutnak el a valamivel lassabban reagáló európai egészségügyi központokhoz