A cukorbetegek látásának védelmében kutatnak a pécsi egyetemen

Gábriel Róbert biológus professzor elmondta, hogy az intézmény természettudományi és orvosi karának tizenkét szakembere kutatja a PACAP nevű molekula látásra gyakorolt hatását. Arra kíváncsiak, vajon késleltethető-e, netán megfordítható-e a cukorbetegség mellékhatásaként jelentkező vakság.

"Eddig állatkísérleteket folytattunk, a klinikai kísérletek várhatóan két év múlva kezdődnek. Azt egyelőre nem tudni, hogy a hatóanyagot tartalmazó gyógyszer mikor lesz elérhető a rászorulók számára" - hangsúlyozta.

A professzor kitért rá, hogy a PACAP-ot az agyalapi mirigy által előállított molekulaként fedezték fel, de kiderült, hogy az ember sok más szerve is termeli kis mennyiségben. E neuropeptidnek mindenhol ugyanaz a feladata: lassítani a káros folyamatok kialakulását, segíteni az oxigénhiányos állapotok leküzdését, gátolni a rosszindulatú sejtek szaporodását. Biológiai hatásának alapja, hogy kivételesen erősen serkenti a sejtek egyik legfontosabb belső hírvivő anyaga, a ciklikus adenozin-monofoszfát termelését.

"Ha a PACAP-ot időben kezdik alkalmazni a diabéteszben szenvedőknél, a cukorbetegség mellékhatásaként fellépő vakság nagyon hosszú idő alatt fejlődik ki. Kísérleteik eredményei szerint az anyag használata a kór késői fázisában is jelentősen lassítja a vakság előrehaladását. Mivel azonban nincs belőle elég, keresik a módját, miként lehetne nagyobb mennyiségben a szervezetbe juttatni" - mutatott rá Gábriel Róbert.

A professzor közölte, hogy a PACAP egyszerű biotechnológiai módszerekkel, mesterségesen szintetizálható, kémiai reakciókkal nagy mennyiségben előállítható, de a kívánt hatás egyelőre csak a szembe adott injekcióval érik el. Ez fájdalmas, ezért más módszert keresnek az alkalmazására.

"A cukorbetegek 70 százalékánál jelentkezik látásprobléma, 5 százalékuk két éven belül teljesen megvakul. Magyarországon jelenleg mintegy 700-800 ezer, világszerte 250-280 millió diagnosztizált cukorbeteg él" - jegyezte meg a biológus.