Orvosi és építészeti megoldások kapták az Európai Feltalálói Díjakat

Csütörtök délelőtt a Magyar Tudományakadémia dísztermében öt kategóriában adták át az idei Európai Feltalálói Díjat. A díjat 2006-ban alapította az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO), az elismerést évente adják át a soros EU-elnök országgal együttműködve. A díj nem jár pénzjutalommal, rangját a támogatók adják: a díjátadón Benoit Battistelli, az EPO elnöke mellett Michel Barnier, az EU belső piacért és szolgáltatásokért felelős biztosa is megjelent, az idei jelölteket elbíráló független nemzetközi zsűri egyik tagja pedig Jerzy Buzek, az Európai Parmlament elnöke.

Nem lett magyar díjazot

Idén először magyar jelöltje is volt a díjnak, Molnár Béla, a Semmelweis Egyetem sejtanalitikai laboratóriumának vezetője. Molnár egy virtuális 3D mikroszkópot fejlesztett ki, amelyet a kórbonctani diagnosztikában lehet használni. A találmányt a kis- és középvállalkozások kategóriájában jelölték, de ebben végül a dán Jens Dall Bentzen nyert egy alacsony kibocsátású kemencével, amivel 60 százalék nedvességtartalmú biomasszát is el lehet égetni.

Schmitt Pál köztársasági elnök a díjátadón kiemelte, hogy már a jelöltség is nagy elismerés (minden kategóriában csak három jelölt volt). Schmitt Szent-Györgyi Albertet idézte – „látni, amit mindenki lát, és gondolni, amire senki nem gondol” – és elmondta, Magyarország nemcsak a kreatív megoldásokban, hanem a kreativitás jogi védelmében is élen akar járni.

Schmitt ezzel utalt a díjátadó előtti sajtótájékoztatóra, amin Barnier és Battistelli bejelentették, hogy terveik szerint a közeljövőben egységes szabadalomvédelmet hoznak létre az EU-ban. Szeretnék, ha egy lépésben el lehetne intézni mind a 25 tagállamban a szabadalmak védelmét, mert ezzel a jelentős költségcsökkentésen túl Európa versenyképességét segítenék. Ez a törekvés nem új, de évtizedek óta először most talán történik is majd valami: május végén uniós vitát terveznek a kérdésről. A nyelvi alapokról már született megállapodás, amely szerint angol, német és francia nyelveken íródna az egységes szabadalmi oltalom, de ehhez a megállapodáshoz nem csatlakoztak a spanyolok és az olaszok.

Vasbeton, Alzheimer, implantátumok

Bentzen mellett a további díjazott lett a belga Ann Lambrechts, aki az ipari megoldások kategóriájában nyert. Lambrechts új építészeti megoldásokat tett lehetővé: a mérnök-feltalálónő olyan acélszálelemeket fejlesztett ki, amik javítják a beton szakítószilárdságát, és amelyek használatával gyorsabban lehet építkezni. A megoldást többek között a svájci Gotthárd-alagút építésekor is használták.

Kutatás kategóriában szintén belga díjazott lett, Christine van Broeckhoeven, aki az Alzheimer-kórt okozó gének azonosítására fejlesztett ki hatékony módszert. Az eljárásnak köszönhetően az azonosított gének új gyógyszerek és kezelési eljárások célpontjaivá válhattak.

Egy kategóriát az Európán kívüli országoknak is szenteltek, ebben amerikai-indiai győzelem született, Ashok Gadgil és Vikas Garud egy fertőtlenítő eszközzel érdemelték ki az elismerést. Találmányukat, amely óránként ezer liter víz fertőtlenítéséhez csak egy 40 wattos izzót használ fel, a világ több mint tíz országában telepítették, az eszközök révén több mint kétmillió embert jut tiszta vízhez.

Végül az Európai Feltalálói Díj életműdíját a svéd Peter-Ingvar Brånemark kapta. Brånemark egy ma már széles körben gyakorolt orvosi módszer, az osseointegráció úttörője, e kutatási terület célja stabil kapcsolat létrehozása az általában titánból készült implantátumok és a csontok között. A svéd kutató által kifejlesztett implantációs technikákat ma már fogorvosok és sebészek is rutinszerűen alkalmazzák.