A Földtől másfélmillió kilométerre lévő szonda helyi idő szerint délután 5 óra 10 perckor kezdte meg a manővert, miután hat hónapos küldetését befejezve április elsejéig elvégezte valamennyi alapfeladatát. A kínai kutatók úgy döntöttek, hogy az űrjárművet további megfigyelésekre használják, mivel az űrszonda még rendelkezik tartalék üzemanyaggal. Korábban már tudni lehetett, hogy a holdszonda 134 millió dolláros programjába belefér még vagy egy bolygóközi út a kínai vezérlőrendszerek próbájául, vagy pedig ugyancsak tesztként: egy, a Föld közelébe vezető út.
A 2010 október elsején felbocsátott Csang'o-2 nagyfelbontású felvételeket készített a Hold felszíni részleteiről, különösen is a Szivárvány-öbölről, ami a tervek szerint a következő kínai holdszonda leszállóhelye lesz.
Holdra szállnak
A sorban következő Csang'o-3 önjáró szonda prototípusa már készen van, űrbe juttatására, illetve a leszállóegység landolására valószínűleg még 2013 előtt sor fog kerülni. Másfél méter magas, kétszáz kilogramm tömegű holdjárója vélhetően több hónapig végez majd kutatásokat, talajelemzéseket.
A kínai Hold-program részeként 2008-ban a Sencsou-7-tel (Shenzhou) három kínai űrhajós hajtott végre űrutazást, egyikük űrsétát is tett. A három szakaszra osztott program szerint még 2017 előtt egy újabb lépés lesz majd a Holdról származó minták begyűjtése, majd 2024 körül mindezt a kínai űrhajós Holdra szállása követné.
Kína a Szovjetunió és az Egyesült Államok után a világon a harmadik ország, amely saját fejlesztésű űreszközzel embert küldött a világűrbe. Az első kínai űrhajós, Jang Li-vej (Yang Liwei) volt, a Sencsou-5 űrhajón utazott 2003-ban.
A kínai Hold-kutatás célja többirányú: a tudományos, nemzetgazdasági és nemzetvédelmi szempontokon túl Kína bizonyítani szeretné, hogy magas technikai és technológiai háttérrel rendelkezik, korszerű rakéták előállítására, piacképes műholdak gyártására és felbocsátására képes.