Bence
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Mérési hiba az arzénos életforma?

2011.06.14. 13:07
Úgy tűnt, ez az évszázad felfedezése: egy baktérium, ami képes túlélni, úgy hogy foszfor helyett egy mérgező elemet, az azént építi be DNS-ébe és egyéb biomolekuláiba. 6 hónapja jelent meg az állítás a Science tudományos lapban, a tudósok azóta sorban állnak, hogy rázúdíthassák kritikáikat.

A Science elektronikus számában megjelent nyolc, a kísérlet technikai részleteit vitató kritika, köztük két magyar kutató, Csabai István és Szathmáry Eörs közös észrevételei is. A kritikák ellenére a felfedezők viszont továbbra is kitartanak eredeti állításuk mellett.

A GFAJ-1
A GFAJ-1

Az eredeti tanulmány szerzői felajánlották, hogy mintapéldányokat osztanak szét a Halomonadaceae baktériumcsalád GFAJ-1 jelű törzséből, így mások is megismételhetik a munkájukat. A kérdés az, hogy a tudósok élnek-e egyáltalán ezzel a kecsegtető lehetőséggel. Többen már most azt mondják, visszautasítják az ajánlatot, mert csak az idejüket vesztegetnék, hiszen az egész felfedezés alapvetően hibás, így megismételhetetlen. Mások szintén csalódottak amiért a szerzők nem hoztak nyilvánosságra új adatokat a válaszaikban, annak ellenére, hogy már bőven lett volna idejük újabb kísérletek elvégzésére, saját állításuk támogatására.

Felisa Wolfe-Simon, a NASA asztrobiológusa, a US Geological Survey tudományos munkatársa végezte az eredeti vizsgálatokat: megnézték az arzénos vízű Mono-tóban talált baktériumokat, hogyan fejlődnek laboratóriumi körülmények között. Olyan közeget használtak, amiben volt arzén, de foszfor nem. Kísérletük szerint a a baktérium az élet ezen alapvető eleme nélkül is képes volt reprodukálni önmagát, és arzént épített a DNS-ébe foszfor helyett.

„Fenntartjuk, hogy az értelmezésünk az arzén helyettesítő szerepéről– mely több egybevágó bizonyítékon alapul -, életképes” - írta  Wolfe-Simon válaszul a múlt heti kritikákra. Azonban a kritikusok rámutattak, hogy a szaporításhoz használt médium nyomokban foszfort tartalmazhatott, pont eleget, hogy rövid ideig lehetővé tegye a baktérium növekedését. Azt is megjegyzik, hogy maga a tenyésztési folyamat segíthetett az arzéntoleráns baktériumnak a túlélésben.

A magyar kutatók észrevételei

Csabai István és Szathmáry Eörs evolúcióbiológusok szerint egyáltalán nem valószínűtlen a kutatók felfedezése, miszerint egy egy kémiai elem az élő szervezetben bizonyos feltételek mellett helyettesíthető egy másikkal. Viszont megjegyzik, hogy a NASA kutatói által publikált mérési eredmények ellentmondásosak: a mérések szerint a jelenlévő arzén mértéke kisebb, mint a mérési hibahatár.

Többen úgy gondolják, hogy egyszerűen nincs elég bizonyíték arra, hogy az arzén beépült a baktérium DNS-ébe. A felfedezés egyik fő kritikusa, Rosemary Redfield azt mondja, viszonylag egyszerű lenne baktériumot szaporítani arzént tartalmazó közegben, aztán tömegspektrometria segítségével tesztelhető lenne, hogy az arzén beépült a DNS gerincébe, vagy nem. Redfield szerint valószínűleg kapnak a GFAJ-1 mintáiból, hogy elvégezzék ezeket az ellenőrző vizsgálatokat. Reméli, hogy más laboratóriumok is együttműködnek majd ebben, és együtt publikálhatják az eredményeket.

Néhány kutató azonban vonakodik attól, hogy a munka megismétlésére fordítsák erőforrásaikat és hallgatóik idejét. „Amennyiben azt az eredményt kapod, hogy nincs kimutatható arzén, hol fogod ezt publikálni?” - kérdezi Simon Silver a  University of Illinois-ról. „Hogy fog az a fiatalember, akinek kiadták feladatul ezt, valaha is állást találni?”

Már folyamatban van egy nagyon érzékeny tömegspektrométer telepítése, ez egy olyan műszer, amely mérni tudja az elenyésző mennyiségű elemeket is. Segítségével cáfolni, vagy alátámasztani lehet majd a NASA kutatóinak megállapításait.