Visszatérnek a régészek Irakba
Nyolc évvel Szaddám Huszein bukása után a külföldi régészek óvatosan kezdenek visszatérni Irakba, többségüket azonban még mindig visszatartja a bizonytalanság attól, hogy újrakezdjék az ásatásokat az ország déli részében, az ókori Mezopotámia szívében.
A legtöbb külföldi régészküldöttség a 12 ezer régészeti lelőhelyet magában foglaló Kurdisztánt választja, amely három évtizeden át tartó háborúk és szankciók miatt nehezen megközelíthető volt a kutatók számára. Az iraki régészetre súlyos csapást mért az iráni-iraki (1980-1988) és a Kuvait elleni háború (1990-1991).
A külföldiek figyelemmel kísérik a helyzetet, de kevesen utaznak Bagdadba – mondta el Christine Kepinski francia régész, a francia Nemzeti Tudományos Kutató Központ (CNRS) kutatási igazgatója. Hozzátette: egyre többen vannak, akik Kurdisztánba utaznak. 2006 óta cseh, olasz, brit, holland, görög, francia és német régészek jártak a térségben.
A külföldiek nemcsak azért választják most Kurdisztánt, mert nagyrészt feltáratlan terület, hanem mert ezt az észak-iraki autonóm régiót megkímélte az országot 2003 után elárasztó erőszakhullám.
Az ásatások folytatása politikai tett is egyben, mondja Franco d'Agostino, a római La Sapienza Egyetem tanára. Ngyon fontos, hogy megmutassuk: a külföldi csoportok visszatérhetnek, túltehetik magukat a félelmeiken és megbízhatnak az irakiakban – mondta d'Agostino.
A XIX. században az ókori Mezopotámiában heves konkurencia dúlt a brit és a francia régészek között, még mielőtt a németek, az amerikaiak és sok más ország kutatói bele nem kapcsolódtak a kincsvadászatba. Egy nyugati diplomata szerint fennmaradt a gyarmatosító logika, amikor a régészek teletömött bőröndökkel vitték a régiségeket a múzeumaik számára, az iraki hatóságok azonban gondosan őrködnek azon, hogy a feléledő régészetben immár az együttműködés elve legyen a meghatározó.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
