Gyilkológépek voltak az ősgepárdok
Évente átlagosan hét és fél tonnányi zsákmányt ejtettek el az őskori gepárdok, ló méretű állatokat is simán megöltek.
A gepárd a ma élő leggyorsabb állat, amely óránkénti 113 kilométeres sebességre képes. Valószínűleg Afrikában alakult ki a miocén korban (26 millió - 7,5 millió évvel ezelőtt), mielőtt eljutott volna Ázsiába. A napvilágra kerülő fosszíliák viszont arról tanúskodnak, hogy a gepárdok több faja is létezett, és köztük akadtak a maiaknál jóval termetesebbek is.
A weimari Senckenberg Kutatóintézet szakemberei Grúziában, az 1,8 millió éves Dmaniszi lelőhelyen folytattak kutatásait. Ez az Afrikából elszármazott távoli őseink egyik legkorábbi élőhelye volt. Korábban a helyszínen már felfedezték a kardfogú macskaformák családjába tartozó ragadozók, a Megantereon cultrides, valamint Homotherium crenatidens maradványait.
A legutóbbi feltárások során előkerült ősgepárd, a kardfogú Acinonyx pardinensis nagy számú fosszíliái viszont arra utalnak, hogy ezek a ragadozók az ősemberek közvetlen közelében éltek és vadásztak. A végtagcsontjaikból ítélve súlyuk 110 kilogramm körüli lehetett, kétszer akkorák voltak, mint jelenkori unokatestvéreik.
A terület - az egykoron erdőkkel borított völgy - füves szavannákba ment át, biztosítva a sebes ősgepárdnak a vadászathoz szükséges szabad tereket. Nagy valószínűséggel antilop, legfeljebb ló méretű állatokra portyáztak, és amikor utolérték a zsákmányt, rávetették magukat, majd az áldozat torka körül összezárva állkapcsaikat, megfojtották azt.
Húshegyek és csonthalmok
Több csontvázat hagytak hátra, mint bármely más ragadozó. Ezek a nagymacskák átlagosan évi 7500 kilogrammnyi zsákmányt ejtettek el.
"Megdöbbentő, hogy mennyi vadat tudtak elejteni" - hangsúlyozta Ralf-Dietrich Kahlke, a Senckenberg Kutatóintézet paleontológusa.
Az ősgepárdok bőséges lakomáinak maradékából másoknak is csurrant-csöppent egy kis élelem. Előfordulhatott, hogy az ember is köztük lehetett: vagy elkergették az ősgepárdot a frissen megszerzett zsákmány közeléből, vagy a maradékon osztoztak, noha erre a német paleontológus szerint nincs bizonyíték, bár az effajta együttműködés lehetősége sem zárható ki.
Elképzelhető az is, hogy a Dmanisziben élt ősemberre is vadászhatott a gepárd. "Nem gondolom, hogy az ember gepárdok zsákmányállatai közé tartozott volna, ám nem lehet tudni, hogy valójában mi is zajlott évmilliókkal ezelőtt. Mindazonáltal a kutatás révén megismerhető az az ökológiai rendszer, amelyben távoli őseink éltek" - magyarázta Ralf-Dietrich Kahlke.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
