1800 és 1940 között a quebec-i Ile aux Coudres anyái egyre alacsonyabb életkorban szültek: az átlagos szülési életkor 26 évről 22 évre esett vissza. A megnövekedett termékenység, és a nagyobb családok különösen hasznosak lehetettek a vidéki letelepülők korai történetében.
A Emmanuel Milot, University of Quebec genetikusa és kollégái szerint más lehetséges hatások, például kulturális vagy környezeti változások mellett egyértelműen kimutatható a genetikai ok: a változások többek között biológiai evolúciónak köszönhetőek. “Gyakran mondják, hogy a modern embereknél megállt az evolúció, mivel a kulturális és technikai eredmények feleslegessé tették a természetes szelekciót” – írja Milo csapata október 3-án megjelent tanulmányukban. “Kutatásunk bizonyítja, hogy az emberiség még mindig fejlődik, sőt az látszik, hogy a mikróevolúció pár generáción át is felfedezhető.”
Nagyon izgalmas kérdés, hogy az emberek hogyan fejlődnek egy modern társadalomban. Könnyű azt feltételezni, hogy a fejlett világban megszűnt a biológiai nyomás, és az evolúció sokkal lassabb lett annál, minthogy pár generáción keresztül észrevehetően kifejtené hatását. Valójában számos genetikai jelét találták az ellenkezőjének, sőt, még az is lehet, hogy az evolúció éppen most gyorsul fel. Az eddig ismert jelek azonban függetlenek voltak az olyan jól azonosítható tulajdonságoktól, mint a termékenység.
Milo csapatának tanulmánya többek között a helyi katolikus templom születési, házassági és halálozási adatain alapszik. A szigeten található település történelme során teljesen elszigetelődött a külvilágtól.
A megfigyelt minták gének által befolyásolt természetes szelekcióra utalnak. Sőt, köszönhetően a részletes adatvezetésnek, lehetőség volt a többi magyarázatnak is utánanézni. Így kimutatható volt, hogy a több gyermekért nemcsak a jobb táplálkozás és a kedvezőbb gazdasági kondíciók felelősek, hanem egyértelműen az evolúció is.
Milot kiemeli, hogy semmiképpen nem lehet csak a természetes szelekciót az egyetlen oknak tekinteni: míg az örökölhetőség körülbelül 30-50 százalékban felelős a magasabb termékenységért, addig a szociális faktorok 50-70 százalékban.