További Tudomány cikkek
- Használható fegyver-e a kínai Halálcsillag?
- Megőrülhetett a Balti-tenger magányos delfinje?
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
Kifejlesztői mérföldkőnek nevezték a kísérleti malária-oltóanyagot. Még legalább három évig azonban nem kezdhetik el alkalmazását, mivel számos fontos vizsgálat van még hátra: ellenőrizni kell, mennyire hatásos és megfelelő a kisgyermekek esetében, és mennyi időre nyújt védelmet a kórokozóval szemben. A továbbiakban pedig még az európai és az egyes afrikai országok egészségügyi hatóságainak is engedélyeznie kell a védőoltást. „Még nem értünk az út végére" – hangsúlyozta Tsiri Agbenyega, az afrikai tanulmány vezető kutatója egy konferenciahívásos sajtóértekezleten.
Az első eredmények azt jelzik, hogy a védőoltás hatékonysága csupán ötven százalék körüli, azaz jelentősen kisebb, mint az a védelem, amely gyakoribb védőoltásoknál tapasztalható. Egyes szakemberek mégis óriási előrelépésként értékelték a jelenlegi helyzethez képest: megítélésük szerint még ekkora hatékonyság mellett is több százezer életet menthet meg az új vakcina.
A malária évente egymillió áldozatot szed világszerte. A halálos áldozatok több mint 90 százaléka afrikai, többségük kisgyermek és állapotos nő. A tudósok évtizedek óta dolgoznak egy maláriavakcina kifejlesztésén. A GlaxoSmithKline most tesztelt védőoltása jutott a legtovább. A védőoltáson kívül csak a fertőzés megelőzésére irányuló gyógyszeres védekezés, illetve egyebek között a moszkitóháló alkalmazása segíthet a betegség legyőzésében.
Az új vakcina egy maláriaparazitát vesz célba, amelyet Afrika Szaharától délre eső térségében találtak. A maláriát szúnyogok terjesztik, csípésükkel belejuttatják a parazitákat a véráramba. A betegség lázrohamokkal jár, és halálos kimenetelű lehet.
A kutatások 2009-ben kezdődtek, és 15 ezer gyermeket érintenek Burkina Fasóban, Gabonban, Ghánában, Kenyában, Malawiban, Mozambikban és Tanzániában. A tanulmány mintegy hatezer, 5-17 hónapos gyermek eredményeit vizsgálta. Egy évvel három dózis beadása után a beoltott gyerekek körében fele annyi maláriás eset fordult elő, mint abban a kontrollcsoportban, amelyben a gyerekek nem kaptak vakcinát.
A szakemberek most a 6-12 hetes gyermekeknek adott védőoltás eredményeit várják. Ebben a korban kapják a térségben élő gyermekek a többi védőoltást is. A vakcina sikerétől azt remélik a tudósok, hogy az egészen korai oltással minél korábbi védettséget lehet kialakítani.
A vizsgálatot a GlaxoSmithKline és a PATH Malaria Vaccine Initiative karöltve finanszírozta. Az utóbbi malária elleni vakcinakutató programot Bill Gates alapítványa támogatja.