Bizarr csontevő férgek nyomait fedezték fel hárommillió éves fosszilizálódott bálnacsontokban, amelyek Olaszországban, Toscanában kerültek elő. Ez az első lelet, amely arról tanúskodik, hogy az Osedax nemzetséghez tartozó fajok jelen voltak a Földközi-tengerben.
Az Osedax-férgeknek nincs szájuk és bélrendszerük, a csontokat úgy fogyasztják el, hogy gyökérszerű szöveteket növesztenek. Utóbbiak növekedésük során felolvasztják a csontot. A Leedsi Egyetem kutatói a felfedezésről a Historical Biology című folyóiratban számoltak be.
Élő Osedax-férgeket (Osedax mucofloris - csontevő takonyvirág) 2002-ben fedeztek fel a Monterey-öbölben, Kaliforniában. Felfedezésük óta a kutatók feltételezték, hogy az Osedax-férgek tüntethették el az őskori tengeri állatok csontjainak jelentős részét, mielőtt azok fosszilizálódhattak volna.
A csontevő férgek evolúciójának és élőhelyeiknek a megismerése nehézségbe ütközött, mert a puhatestű takonyvirág nem kövül meg. Kimutatásuk egyetlen lehetséges módja a gumószerű üregek megtalálása, amelyeket a férgek hátrahagynak a csontban. Korábban egyetlen fosszíliában mutatták ki a féreg múltbeli jelenlétét - bálnacsontokban, amelyek Washington állam partjainál, a Csendes-óceánból kerültek elő.
A csontevő féreg kirágta furatokat most Nicholas Higgsnek mutatta ki mikro-CT alkalmazásával. Kutatásai azt bizonyítják, hogy az Osedax-férgek igen elterjedtek voltak évmilliókkal ezelőtt. Amikor a Földközi-tenger hatmillió évvel ezelőtt kiszáradt, kipusztult a mélytengeri állatvilág. Félmillió évvel később a Földközi-tengert az Atlanti-óceán vize töltötte fel.
„Az a tény, hogy a csontevő férgek hárommillió évvel ezelőtt bálnacsontokat lakmároztak, arról tanúskodik, hogy őseik az Atlanti-óceánban éltek, mivel a Földközi-tenger 5,5 millió évvel ezelőtt népesült be újra" - hangsúlyozta Nicholas Higgs. Hozzátette: majdnem bizonyos, hogy csontevő férgek ma is élnek a Földközi-tengerben. „A Monterey-öbölben a csontevő férgek 20 különböző faját fedezték fel. Ha az Osedax-férgek hárommillió éve benépesítették a Földközi-tengert, miért ne élhetnének ott napjainkban is?" - vélekedett a kutató.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
