Megtalálták az őskontinens Gondwana maradványait

Két tenger alatti szigetet találtak az expedíció résztvevői Ausztrália partjaitól nyugatra, 1600 kilométerre. Az elsüllyedt egykori szárazföld sziklái megkövesedett, sekély vízben élő állati és növényi részeket tartalmaznak, amelyekből arra következtettek a kutatók, hogy a terület valamikor a tengerszinten vagy annál magasabban helyezkedett el. A felfedezés rávilágíthat arra, hogy az egykor egybefüggő, hatalmas Gondwana hogyan töredezett szét a ma ismert Ausztráliára, Antarktiszra és Indiára 130 millió évvel ezelőtt. A kutatócsoport egyébként eddig az indiai szubkontinens először északnyugatra, majd élesen északra való sodródását kutatta. Az egykor Ausztráliáról leszakadt lemez később a mai Eurázsiának ütközött, ennek köszönhető a Himalája felgyűrődése.

A 2000 méteres mélységből felszínre hozott homokkő- és gránitminták az egyik sziget meredek partjából származnak, korukat a tudósok több mint egymilliárd évesre becsülik. A mintákat Ausztrália nyugati partjainak geológiai anyagával is egybevetették, hogy meghatározhassák a helyet, ahonnan a földdarab leszakadt. Hasonló egyezést az indiai szubkontinens északi részénél nem végezhettek, hiszen az akkori törésvonal ma valahol Himalája gyomrában lehet.

A lemeztektonika elmélete viszonylag fiatal, az 1950-es években ismerték csak el. A kutatók a mai igyekeznek meghatározni, hogy az egyes lemezek milyen mozgásokat végeztek, és hogyan változtattak irányt. Ausztrália észak felé mozgott évente nagyjából 7 centiméteres sebességgel, vélhetően az indonéz partvonal mentén húzódó szubdukciós zóna (két kőzetlemez ütközése, majd az egyikük alábukása) hatására. Ez a tektonikai jelenség okozta a 2004-es pusztító földrengést, majd az azt követő cunamit is.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!

Támogatom