Múzeumba kerül Einstein agya

Kilenc napig lesz megtekinthető a philadelphiai Mütter Múzeum időszakos kiállítása, amelyen a látogatók Albert Einstein agyából metszett mintákat is megtekinthetnek. A negyvenhat tárgylemez egyikét az érdeklődők mikroszkóp alatt is megvizsgálhatják.

Einstein hetvenhat éves korában, 1955-ben halt meg. A boncolást végző Thomas Harvey a procedúrát követően nem tette vissza a professzor agyát. Harvey később azt nyilatkozta, hogy Einstein fiának kérésére cselekedett így, de a család később tagadta ezt az állítást.

Harvey az esetet követően elvesztette az állását, de az agyat megtartotta. Néha küldött egy-egy metszetet egyes idegsebészeknek, remélve, hogy megfejthetik Einstein zsenialitásának titkát. A kiállításon ezek a hajszálnál is vékonyabb – 20-50 mikron vastagságú – metszetek lesznek megtekinthetők.

Egy elnöki tumor tőszomszédságában

A kiállítást szervező Anna Dhody elmondta, hogy a metszeteket eredetileg egy philadelphiai laborban készítették. Harvey hálából adta a mintákat Willam Ehrichnek, a patológusnak, aki a mintavételezést lehetővé tette. Ehrich 1967-ben halt meg, özvegye pedig egy helyi orvosnak, Allen Steinbergnek küldte el a mintákat, aki továbbadta azokat a Philadelphiai Gyermekkórház ideggyógyászának, Lucy Rorke-Adamsnek. A kiállított metszeteket ő adományozta a Mütter Múzeumnak, mivel véleménye szerint ezek az orvostörténelem fontos részei.

Az Einstein agyából készült metszetek illusztris társaságnak örvendhetnek. A Mütter Múzeumban van kiállítva Glover Cleveland, az Egyesült Államok huszonkettedik elnökének daganata, valamint egy, az Abraham Lincolt meggyilkoló John Wilkes Booth nyakából származó szövetdarabka is.

Nem látszanak rajta az öregedés jelei

Dhody szerint a kiállításnak az a célja, hogy a nagyközönségnek is bemutassák egy zseni agyát. Egyelőre azonban nem tudni, hogy ennek az orvostörténeti vonatkozáson kívül van-e bármi jelentősége. Az elvégzett kutatások során kiderült, hogy Einstein agya több furcsasággal bír.

A metszetekből kiderült, hogy az agy az átlagosnál több, a komplex gondolkodásért felelős gliasejtet tartalmaz. Nehéz azonban megmondani, hogy ezek tették-e Einsteint zsenivé. Rorke-Adams elmondta, hogy Einstein agya mikroszkóppal vizsgálva fiatalnak tűnik. A vérerek jó állapotban vannak, és szinte semmi nyoma a kopási pigmenteknek, az öregedést jelző sejthulladéknak.

Az agy a kiállítást követően is a múzeumban marad, de Dhody elmondása szerint fontolgatják, hogy esetleg idegsebészeti kutatásokhoz kölcsönözhetik az agy egy-egy metszetét az ezzel foglalkozó intézeteknek. Az agyról készült nagyfelbontású felvételek azonban továbbra is megtekinthetők lesznek a múzeumban.