Új fajt fedeztek fel egy szegedi parkban
További Tudomány cikkek
-
Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek - Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
Máig ismeretlen levéldarázsfajt fedeztek fel a szegedi Erzsébet ligetben. A rovarra Gyurkovics Henrik genetikus bukkant rá fényképezés közben még 2009-ben, két évvel később pedig Haris Attilával együttműködve publikálták a faj leírását a Natura Somogyiensis tudományos szaklapban. A rovar nem az egyedszámának, hanem az életmódjának köszönheti a ritkaságát.
Gyurkovics Henrik
Fotó: Gémes Sándor
Gyurkovics Henrik hobbiból fényképez darazsakat, így talált rá 2009-ben egy mindeddig ismeretlen levéldarázsfajra. Két évvel múlva ismét talált öt egyedet, három nőstényt és két hímet. Mivel az állatokat ugyanott, egy feketefenyő alatt fedezte fel, a genetikus azt sejtette, hogy egy ritka franciaországi fajhoz, a Xyela lugdunensishez tartoznak, amelyből száz év alatt csupán három példányt találtak. Korábban sikertelenül próbálta meg beazonosítani a rovart az interneten, így kapcsolatba lépett Haris Attila biológussal, aki megállapította, hogy nem a Xyela lugdunensis rokonáról, hanem egy teljesen új fajról van szó. Európában ritkaságnak számít, ha új fajra bukkannak, még különlegesebb, ha mindez egy városi parkban történik.
„Ez egy igazi élő kövület, az egyik legrégebben a Földön élő család. 220 millió éve nagyjából ugyanígy néz ki, egyidős a dinoszauruszokkal, csak a rovarok túlélték ezeket a hüllőket. A csoportnak különleges az életmódja, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy megmaradt ez család” – nyilatkozta a genetikus a szegedma.hu portálnak. Az új faj életmódja a nagyon hasonló a kérészekéhez: a petéikből továbbfejlődve egy-két évig a föld alatt vannak nyugalmi állapotban, utána is csak akkor jönnek elő, ha a területet napfény éri.
A levéldarazsak rövid élete mindössze addig tart, amíg párosodnak és petét raknak, mindezt pedig kizárólag a feketefenyőkön teszik. Gyurkovics Henrik az Indexnek elmondta, hogy a faj a ritkaságát nem az egyedszámnak köszönheti, hiszen könnyen meglehet, hogy rengeteg van belőle. Viszont rendkívül ritkán kerülnek az emberi szem elé: egy-két évente csupán két-három óránk van arra, hogy észrevegyünk egy példányt.
Fotó: Gyurkovics Henrik
Az új levéldarazsat Xyela nigroabscondita névre keresztelték. A névből azért maradt ki a felfedezés helyére utaló szegediensis jelző, mert valószínűleg egy nálunk nem őshonos balkáni fajról van szó, amely a nálunk kétszáz éve ültetett feketefenyővel érkezett Magyarországra. A város klímája miatt Szegeden egyébként is sok olyan déli darázsfaj él, ami az országban máshol nem található meg. Az öt megfigyelt példányból három a budapesti Természettudományi Múzeumba került, kettő pedig Kaposvárra.
A felfedezés helyszínéül szolgáló szegedi Erzsébet liget egyébként különleges bánásmódra szorulna az ott található értékes, idős fák miatt, amelyek az új levéldarázs mellett négy veszélyeztetett, nagyon ritka légyfajnak is otthont adnak. Gyurkovics Henrik szerint egy vegyszeres rovarirtás, vagy a park talajának felásása a feketefenyők területén az ottani levéldarázs populáció végét jelentené. Ez nem feltétlenül járna a faj kihalásával, ám jelenleg a szegedi a világ egyetlen ismert Xyela nigroabscondita populációja.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
