A mikroelektronika gyors fejlődése ellenére még nem készültek olyan robotok, amelyek felvehetnék a versenyt valódi rovarokkal. Az apró szárnyas élőlények mindennél ügyesebben manővereznek a levegőben, és olyan helyekre is könnyen eljutnak, ahová az emberek be nem tehetik a lábukat. A Michigani Egyetem kutatói ezért inkább a bogarakat akarják úgy átalakítani, hogy azok segítsenek nekünk adatokat gyűjteni.
Hullám, rezgés
A megoldás nem olyan egyszerű, hogy a bogarakra rászerelünk egy rakás parányi szenzort, mert először az eszközök energiaellátását kell megoldani. A kutatók elvetették a miniatűr napelemek használatát, mert azok csak fényben működnek, és inkább a rezgés energiáját próbálták begyűjteni.
Készítettek egy háromrétegű, spirál alakú generátort, aminek a külső két rétege egy PZT-5H elnevezésű kerámia, ami mechanikus feszültség hatására elektromos töltést generál. A harmadik réteg a szerkezet vázát adja. A kutatók egy zöld színű bogárfajt (Cotinis nitida) választottak kísérleti alanynak.
A szárny tűnt a legjobb energiaforrásnak, de a membránja nem volt elég merev ahhoz, hogy elbírja a generátort, ami a bogár repülési képességét is jelentősen csökkentette. Inkább a szárnyizomra koncenctráltak, és a tekercseket úgy építették be, hogy az egyik végük közel legyen a szárny tövéhez. A két eszköz két grammnál könnyebb, és repülés közben 45 mikrowatt energiát termelnek.
Kiborg kémek
Egészen elszállt a kutatók fantáziája azzal kapcsolatban, hogy mi mindenre használhatnák a kiborg bogarakat. Azt találták ki, hogy apró hátizsákokban idegi elektródákat, kommunikációs berendezéseket, mikrofonokat és más érzékelőket szerelnek az állatokra.
Így a rovarhadsereg lehallgathatná a beszélgetéseket, felmérhetné az ember számára veszélyesnek tűnő terepet, robbanóanyagot kereshet, vagy katasztrófa esetén segíthet megtalálni a romok alá rekedt túlélőket. A biológiai akku készen áll arra, hogy értelmes célokra használják.