![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![Muhari Eszter egyetlen mondata új megvilágításba helyezi Szilágyi Áron vereségét](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5749/57492/574921/57492159_4252503_8ccf2af87b3ef3bb7c2b48045ef7ea6c_wm.jpg)
A déli féltekéről látható napsúroló üstököst egyre nehezebb megfigyelni, mivel központi csillagunkhoz közelítve folyamatosan csökkenő szögtávolságban láthatjuk tőle. Az utolsó földi felvételek december 11-én készülhettek róla, ám szerencsére a napmegfigyelő űrszondáink pont ezekben a napokban tudják átvenni megfigyelését.
A legszebb földi fotók egy Argentínában felállított robottávcsővel készültek, amelyet cseh csillagászok üzemeltetnek. Bár alapvetően a Naprendszeren kívüli égitestekkel foglalkoznak, rugalmasságuk rendkívül értékes megfigyeléseket szolgáltatott. December 6-a és 11-e között az üstökös naponta 1 magnitúdót fényesedett, ami azt jelenti, hogy öt nap alatt százszorosára növekedett a fényessége.
Az üstökös a napközelpontját december 16-án, magyar idő szerint hajnali fél 2-kor éri el, amikor alig 120 ezer km-re lesz csillagunk 5600 fokos felszínétől. Ekkor már nemcsak a gázok, hanem a mag kőzeteiben található szilikátok is párologni fognak.
Az elmúlt napokban átlagosan 10 millió km-t tett meg, vagyis 415 000 km/órás átlagsebességgel száguldott az üstökös, de napközelsége idején 720 000 km/órára gyorsít, vagyis a Lovejoy-üstökös válik a Naprendszer legnagyobb sebességgel mozgó objektumává.