Farkasok árulkodnak a klímaváltozásról
További Tudomány cikkek
-
Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek - Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
Kutatók a Sziklás-hegység szürke farkasainak viselkedés alapján fejlesztettek ki egy új modellt, amivel meg tudják jósolni, hogy az állatok miként reagálnak a klímaváltozásra. A tanulmányban leírt eredmények alapján a kutatók könnyebben megtalálják a felmelegedéshez könnyen alkalmazkodó fajokat, és azokat, amiket a változás miatt a kihalás fenyeget.
Most már meg tudjuk határozni, hogy a farkasok miként reagálnak a klímaváltozásra, és ez alapján elkészült egy számítógépes modell, ami más élőlényekre, apró élősködőkre és nagyobb növényevőkre is alkalmazható - mondta Tim Coulson, a londoni Imperial College professzora, a kutatás vezetője. A tudósok most először tanulmányozhatják az állatok viselkedésén és a genetikáján keresztül a klímaváltozásra adott reakciókat.
A Utah és a Kaliforniai Egyetem kutatói helikopterről 280 farkast vadásztak le nyugtatólövedékkel, majd megmérték őket, és vérmintát vettek tőlük. Így több mint egy évtizednyi adatot gyűjtöttek be a Yellowstone Nemzeti Park falkáiról.
A farkasokat a kilencvenes években telepítették vissza a Yellowstone területére, hetven évvel a kiirtásuk után. A tizenkilencedik század végétől a huszadik elejéig a Sziklás-hegység nyugati oldalára érkező telepesek szándékosan lőtték le, mérgezték meg és ejtették csapdába a farkasokat – mindezt a szövetségi kormány támogatásával, amely haszonállatokat akart eladni a környéken. Az utolsó farkast az 1920-as években lőtték ki a park területén.
Az újratelepítés óta viszont nagyon megnőtt az állomány. A vadőrök szerint Montana, Idaho, Wyoming, Oregon és Washington állam területén összesen ezerhétszáz farkas él – ez körülbelül ötször annyi, mint az eredeti visszatelepítési tervben kitűzött egyedszám.
Fotó: Gary Kramer
A frissen begyűjtött vérminták mellett a kutatók olyan adatokat is felhasználtak, amiket hosszabb ideje gyűjtöttek a rádiós nyakörvet viselő farkasoktól. Megfigyelték, hogy mikor történnek meg a farkasok életének legfontosabb eseményei, mint például az első kölykök megszületése. Nagy figyelmet szenteltek a genetikai változásoknak a farkasok bundájában. (Európai társaikkal szemben a Yellowstone farkasainak a szürke vagy fekete a bundájuk, mert gyakrabban keverednek kutyákkal.)
Az új tanulmányban a kutatók olyan változókat vizsgáltak, mint a populáció növekedésének mértéke, a termékenység és az élettartam. Tim Coulson szerint a kérdés az, hogy a testméretük és szőrzetük módosításával alkalmazkodó állatok elég gyorsan reagálnak-e a változásokra. Azt nem részletezi a tanulmány, hogy a Yellowstone farkasai hogyan reagálnának a helyi időjárás változásaira, a klímaváltozás miatt elterjedő betegségekre, vagy a fő prédájuk, a jávorszarvas populációjának csökkenésére. Ehhez további kutatások kellenek - mondta a szakember.
A kutatókat már évek óta foglalkoztatja, hogyan lehetne az állatokat megmenteni a klímaváltozástól. Korábbi tanulmányok szerint bizonyos fajok folyamatosan hűvösebb területekre vándorolnak majd, évente körülbelül négyszáz métert haladva észak felé, vagy a prédaállatuk új területeit követik. Más állatok elől elfogynak majd a megfelelő területek, ezért kihalnak. Lesznek olyan fajok is melyek úgy alkalmazkodnak az új feltételekhez, hogy kisebb vagy nagyobb lesz a méretük. Az új modell lehetőleg abban segít majd, hogy előre felismerjük a reakciókat, és tenni tudjunk a veszélyeztetett fajok megmentéséért.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
