Már megint elmarad az ítéletnap

A maja naptár szerint 2012 téli napfordulóján, december 21-én ér véget egy 144 ezer napos ciklus, amit baktunnak hívnak és a mítikus maja teremtés óta 12-szer ismlétlődött meg. A jövőre véget érő baktun a tizenharmadik lesz, és egyben a teljes 5200 éves teremtésciklus vége is.

Archeológusok szerint valójában nem a maják hozták kapcsolatba a tizenharmadik baktun végét az ítéletnappal. A mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet szerint a maja kéziratokat megfejtő keresztények a maják naptárciklusának a végét a saját ítéletnap-hitükkel kötötték össze. “A világvége mítoszoknak nagy része köszönhető a keresztény eszkatológiának (a végső dolgok, mint a túlvilág, halál, mennyország és pokol tanának), amelyet a ferencesek vezettek be” – mondta John Hoopes, a maja történelem és a Kansasi Egyetem kutatója a Livescience-nek. A majakutatók nem értenek abban egyet, hogy maguk a maják miként értelmezték a a naptárciklus végét, ám sokak szerint csupán egy új időszak kezdetének látták.

A naptár végdátumhoz mégis számos apokaliptikus jóslat kötődik, például ütközés egy kóbor bolygóval, robotok lázadása, szupervulkán felrobbanása vagy egy végzetes napkitörés.

Már évekkel ezelőtt felfedezték volna a Nibirut

Több ítéletnap-elmélet csillagászati jelenségekhez kötődik: egy pályájáról letért bolygó, napviharok, és bolygóegyüttállások is vannak közöttük. Azonban a NASA tudósai szerint ezek nem valós fenyegetések.

Az egyik népszerű teóriában 2012-ben egy “Nibiru” vagy “Planet X” néven emlegetett hatalmas bolygó keresztezi a Föld pályáját, és elpusztítja az otthonunkat. Ezzel csak annyi a probléma, hogy az egész kitaláció. Don Yeoman, a NASA kutatója szerint teljesen megalapozatlan a feltevés, hogy a naprendszerünkben egy ekkora, ismeretlen égitest keringjen, majd összeütközzön a Földdel. “Már évekkel ezelőtt felfedeztük volna” – mondta. Szerinte egyéb csillagászati anomáliák sem várhatók 2012 december 21-én.

Rettegett napviharok

Egy másik elmélet a Nappal kapcsolatos. A Nap 2012 körül éri el a 11 éves ciklusának a csúcsát, emiatt a csillag elektromágneses aktivitása egyre nagyobb. Egyesek ezért attól tartanak, hogy egy hatalmas napkitörés elsöpör minket a bolygónk felszínéről, vagy az egész Földdel végez.

A ciklikus erősödés azonban teljesen normális a Napnál. “Az legutóbbi években a Nap nagyon csendes volt az ilyenkor megszokotthoz képest is, ezért az aktivitás csúcsát is átlagosnak jósoljuk” – mondta Daniel Baker, a boulderi Colorado Egyetem légkör- és űrkutató laboratóriumának igazgatója az Amerikai Geofizikai Találkozón (AGU). A legerősebb elektromágneses naptevékenységet egyébként is 2013-ra várják.

Az igaz, hogy az emberiségnek nem árt szemmel tartani a napviharokat, mert azok tönkretehetik a műholdakat és a földi elektromos hálózatot. A gazdaságnak és az iparnak is fel kell készülnie ezekre a viharokra – emiatt léteznek olyan szervezetek, amelyeknek az az egyetlen dolga, hogy előre jelezzék a napkitöréseket. Ilyen például a National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA).

A különböző iparágaknak más-más hatásokra kell készülniük, ha a rettegett napkitörés bekövetkezik. A műholdas kapcsolatra támaszkodó légitársaságoknak olyan földrajzi szélességeken kell irányítaniuk a járataikat, ahol lehetségesek más kommunikációs formák is. A GPS technológiára alapozó ágazatoknak el kell majd halasztaniuk a tevékenységeiket. Az elektromos hálózatokat is meg kell erősíteni, hogy kibírják az elektromágneses ingadozásokat.

Póluscsere

Végül még egy népszerű tudományos elmélet kering az interneten a 2012-es apokalipszisről: a Föld mágneses pólusainak a megcserélődése. Az elmélet hívőit az a gondolat tartja rettegésben, hogy a pólusok cseréje az egész civilizációt a kőkorszak szintjére rombolja majd le, vagy ami még ennél is borzalmasabb, a védelmet jelentő mágneses tér csökkenésével minden életet eltöröl majd a kozmikus sugárzás.

A NASA szerint azonban nincs ok az aggodalomra, a mágneses pólusok minden két-háromszázezer évben megfordulnak, és a csere nem egyik pillanatról a másikra történik. A legutóbbi póluscsere egyébként 780 ezer éve történt (néhány kimaradt), a fosszíliák alapján pedig nem történt szakadás az élet kialakulásában.

A kutatók szerint tehát nincs okunk a félelemre – egy év múlva meglátjuk.