A University of British Columbia tanulmánya szerint az emberek szöveges kommunikációban hazudnak a legkönnyebben. Az egyetem kutatásában hetven hallgató vett részt olyan játékokban, amelyekben nem pénzzel, hanem valami mással (például pontokkal, vagy mintapénzzel) fizettek egymásnak. A kereskedelmet több módon bonyolították: szemtől szemben, videócseten, hanghívással és szöveges üzenetek formájában.
A kutatók azt mondták a bróker szerepét játszó hallgatóknak, hogy a pénzjutalmuk azon múlik, hogy mennyi részvényt adnak el a vásárlóknak. A kísérlet szerint vásárlókat pedig a megszerzett részvények értéke alapján jutalmazták.
A szerepjáték elején a kutatók elmondták a brókereknek, hogy az eladásra váró részvények elvesztik az értékük felét, viszont ezt csak a tranzakciók után tudják meg a vásárlók. Ezután arra kérték a vásárlókat, hogy mondják el, ha a brókerek hazugsággal akartak eladni nekik részvényeiket.
Videócsettel a csalók ellen
Kiderült, hogy a vásárlókat jóval többször csapták be szöveges üzenetekkel, mint más kommunikációs formák használatakor. Meglepő, hogy a brókerek videócseten voltak a legőszintébbek, jobban, mint a személyes eladásokkor. „Az eredményeink megerősítik, hogy minél nagyobb névtelenséget biztosít egy technológia, annál lazább a résztvevők erkölcse” – mondta el Karl Aquino, a tanulmány társszerzője.
A szöveges kommunikáció nem közvetít olyan érzelmi üzeneteket, amik lebuktathatnák az ellentétes jelentéseket: a testtartás és a mimika például elárulhatja a valódi szándékokat. Ezzel szemben videócset közben az emberek jobban félnek attól, hogy vizsgálják őket: úgy tűnik ez hatékonyan elnyomja a tisztességtelen hajlamokat.
A kutatók gyakorlati értelmét is látják a kutatásnak: azt javasolják, hogy az interneten vásárlók beszéljenek videócseten az eladókkal, hogy a legpontosabb, legőszintébb tájékoztatást kapják a termékről. A teljes tanulmányt a Journal of Business Ethic 2012. márciusi számában teszik közzé.