Tavaly szeptemberben két laboratórium - a hollandiai Erasmus Egyetemé és az amerikai Wisconsin-Madison Egyetemé - végre áttörte a genetikai határt, amely megállította a H5N1levegőben való terjedését az emlősök között. A vadászgörények kifejezetten érzékenyek az influenzaszerű megbetegedésekre, a H5N1 vírus pedig a kísérletek szerint halálos a volt kisállatra.
A H5N1 a természetben nem így működött, így ez a fajta változata a vírusnak könnyen elkapható, a becslések szerint az általa fertőzött emberek fele meghal. Ha a H5N1-fertőzés továbbra is ilyen súlyos kimenetelű lesz és olyan könnyen el lehetne elkapni, mint az általános influenzát, a civilizáció nem biztos hogy túlélne egy globális járványt.
Az amerikai újságírók és a kutatói és biobiztonsági közösség közt azon megy a vita, hogy hogyan tudnák publikálni a kutatást úgy, hogy a bioterroristák miatt elhallgatja, mi teszi a vírust átvihetővé, a víruskutatók számára azonban mégis elérhetővé tegyék ezeket a részleteket. A kutatók számára ugyanis, akik jelenleg is a a H5N1 mutációit vizsgálják természetes körülmények között, nagy segítséget jelentenének ezek az információk.
A víruskutatóknak biztosítaniuk kell, hogy még véletlenül se készítsenek H5N1 vírust a mutált vírusokkal, így tehát vállalták, hogy befejezik a H5N1-nel végzett kísérleteiket, amíg eldöntik, hogy mit fognak tenni és milyen biztonsági óvintézkedések mellett. Erre hatvan nap nem is tűnik olyan sok időnek. A tervek szerint összehívják egy szervezetbe azokat a kutatókat, akik ezzel foglalkoztak, ahol aztán a közösség és a gondos tanácskozás olyan normákat és irányelveket hozzon létre, ami megelőzhetné, hogy a mutáns vírus rossz kezekbe kerülhessen.
Hatvan nap alatt talán meg tudják nyugtatni a nyilvánosságot. A kutatók a mai nyilatkozatukban elismerik, hogy nekik és a tudományos közösségek többségének világosan el kell magyaráznia ennek a kutatásnak az előnyeit, és minimalizálni a kockázatot.