Műholdakkal térképezik fel a dengue-járványokat

Mikor és hol csap le a világban a következő dengue-láz-járvány? A válasz erre az igen fontos kérdésre műholdakról jöhet, amelyek meteorológiai térképeket készítenek majd a betegséget terjesztő szúnyogoktól.

A CNES, a francia kormány űrkutatási ügynöksége és Sanofi Pasteur – a Sanofi gyógyszeripari konszern védőoltásokra szakosodott cége, mely a betegség elleni védőoltás kifejlesztését dolgozik – hétfőn jelentette be, hogy közös mintaprojektet dolgoznak ki a dengue-láz által veszélyeztetett térségek feltérképezésére. „A műholdas felvételek segítségével jobban megérthetők a dengue-láz rizikófaktorai, megelőzhetőek lesznek a járványok, és jobban fel lehet rájuk készülni” – mondta el Olivier Charmeil, a Sanofi Pasteur elnök-vezérigazgatója.

Annak ellenére, hogy a műholdas képek felbontása egyre jobb minőségű, egyelőre még nem tudják a világűrből kimutatni a dengue-láz vírusát hordozó Aedes aegypti és az Aedes albopictus szúnyogfajok felhőit. A műholdas felvételeket az elmúlt években a terepen összegyűjtött éghajlati, környezeti és egészségügyi adatokkal párosítva viszont a tudósok reményeik szerint képesek lesznek elemezni a dengue-lázjárvány működési mechanizmusait – fejtette ki Murielle Lafaye, a CNES dengue-láz-programjának felelőse.

Lafaye asszonynak és csapatának már 2003-ban sikerült feltérképeznie Észak-Szenegálban azokat az övezeteket, ahol az állatállomány rendszeresen ki volt téve a Rift-völgyi láz kórokozójának és a csapadék függvényében néhány nappal előre tudták jelezni a vírushordozó szúnyogok terjedését.

„A dengue esetében is az a célunk, hogy olyan dinamikus kockázati térképet dolgozzunk ki, amellyel a különböző éghajlati szempontok és a földrajzi tényezők függvényében előre jelezhetjük, hol és mikor támad a betegség” – mondta Murielle Lafaye. A vakcinára várva, amelynek előállítását a Sanofi Pasteur 2014-ben tervezi megkezdeni, és amelyen a konkurensek is dolgoznak, az egyetlen módszer a szúnyogok elleni harc, például a lárvák élőhelyének, az állóvizeknek a szűrése.

A maláriaterjesztő szúnyogoktól eltérően az Aedes szúnyogfajok nappal csípnek, és a szúnyoghálók is hatástalanok ellenük – mondta el Jean Lang, a francia cég vakcinafejlesztési vezetője. „Még a védőoltás forgalmazása után is értékes ütőkártya marad a járványveszélyt előrejelző térkép” – tette hozzá.

Szerinte a szúnyog-előrejelző meteorológiai térképek segítségével sikerül megtervezni a leginkább veszélyeztetett lakosság védőoltását. Egy nagyszabású oltási kampány egyszerűbb lenne, de esztendőkre lenne hozzá szükség.

A Sanofi Pasteur a közép-franciaországi neuville-sur-saone-i épülő gyárában évente 100 millió adag oltóanyag előállítását tervezi. A vakcinát egy éven belül három adagban kell beadni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint több mint 2,5 milliárd embert, azaz a világ népességének 40 százalékát fenyegeti napjainkban a dengue-láz.

A négy különböző vírus által kiváltott dengue-láz évente 50-100 millió embert érint világszerte, főként a trópusi és szubtrópusi övezetekben, de Európában is, ahol az első megbetegedéseket 2010-ben tárták fel Délkelet-Franciaországban és Horvátországban. A betegség vérzéses formája 500 ezer betegnél jelentkezik - főként gyermekeknél -, legalább az esetek 2,5 százaléka halállal végződik.