Már denevérinfluenza is létezik

Amerikai tudósok új influenzavírust találtak, amely denevérek között terjed. Ruben Donis, az amerikai Járványügyi Központ Molekuláris Virológia és Vakcina Osztályának vezetője szerint még korai megmondani, hogy az új vírus veszélyes-e az emberre. Az amerikai tudományakadémia szaklapjában (PNAS) publikált tanulmány szerint egyelőre az sem bizonytott, hogy a vírus betegséget okoz a denevérek között.

Influenzás denevérek

A 21. században egyre gyakoribb jelenség, hogy az emberek súlyos állatbetegségeket kapnak el. Az új vírus az Influenza A nemzetségbe tartozik. Ennek a madarak a természetes hordozói, de a variánsai a sertések, a lovak, a fókák, a kutyák és a bálnák mellett az emberben is előfordulnak. Az ilyen influenzavírusok általában fertőzött állatpopulációkból kilépve okoznak gyakran országhatárokon is átívelő járványt az emberek között.

Donis csapata az apró sárgavállú gyümölcsdenevérekből különítette el a vírust Guatmalában. A denevérekről eddig nem tudták, hogy influenzahordozók lehetnek, bár sok olyan kórt terjesztenek, melyek az emberre és a háziállatokra is veszélyesek. Ilyen például az atípusos tüdőgyulladás (SARS), a veszettség és a vérzéses lázzal járó Marburg-vírus is. A denevérek világszerte nagy számban fordulnak elő és az, hogy nagy távolságokat tudnak repülve megtenni, csak növeli az esélyét, hogy elkapják és terjesszék a betegségeket – írja a LiveScience.com.

H17N?

Az A típusú influenzavírusokat egy H és egy N betűvel nevezik el – mint a H1N1 és a H5N1 vírust. A betűk a vírusok felszínén található hemagglutinin fehérjét és a neuraminidáz enzimet jelentik. A denevérek vírusának fehérjéje eléggé hasonlít ahhoz, amit már H17-ként ismertek a tudósok, a vírusban található enzim viszont az összes eddig ismert Influenza A és Influenza B vírusénál ősibbnek tűnik.

A kutatók egyelőre nem tudták létrehozni a denevérinfluenzát laboratóriumi körülmények között, de arra már rájöttek, hogy az összetevői elegyedni tudnak az emberi influenzával, tehát képes újabb tulajdonságokkal rendelkező teljesen új vírussá mutálódni. Ez azért veszélyes, mert az így kialakuló vírustörzsek ugyanolyan járványokat indíthatnak el, mint a 2009-es sertésinfluenza-mutáció.

Azt nem lehet tudni, hogy ez a mutáció megtörténhet-e a természetben, de azt is nehéz megjósolni, hogy erre mekkora az esély. A mutáns vírus kialakulásához ugyanis arra lenne szükség, hogy egy állat egyszerre kapja el a denevér- és az emberi influenzát.