Akár ötezer éves is lehet az alpesi vidékeken honos egyik sásféle néhány példánya bázeli kutatók szerint, ami rekordot jelent lágyszárú növények között. A szakemberek molekuláris ujjlenyomat segítségével jutottak erre a következtetésre.
Fák között már találtak idősebbeket, például 10-12 ezer éves matuzsálemeket, lágyszárú növényeknél azonban eddig nem ismertek ötezer éves példányokat – világított rá Jürg Stöcklin, a Bázeli Egyetem botanikai intézetének kutatója. A szakember kollégájával, Lucienne de Witte-tel az Alpokban, a Kárpátokban, valamint Lappföldön élő, úgynevezett klónnövényeket vizsgáltak a Molecular Ecology című tudományos folyóiratban közölt tanulmányukhoz. Az ilyen növények ivaros és ivartalan szaporodásra is képesek.
Hajtásai révén a növények egy-egy példánya képes nagy területet elfoglalva terebélyesedni, és idős kort elérni. A kutatók szerint a legkülönfélébb méretűek lehetnek, néhány centitől akár 18 méteres átmérőig is. A vizsgált egyedek közül a legidősebbek több száz évesek voltak. Egy sásféle, a Carex curvula maximális kora azonban akár ötezer év is lehet a mérések és számítások szerint. A megvizsgált növények genetikai sokfélesége jelentős, a legtöbb vizsgált növény azonban jellemzően kicsi és fiatal volt.
A kutatók tanulmánya felfedi, hogyan élték túl az évszázadokat, évezredeket a hegyláncokban honos hegyi klónnövények. Ezek szerint a populációknak a hosszú élet és a folytatólagos ivaros szaporodás garantálja a túlélésre való képesség legmagasabb fokát.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
