Mutáns madárinfluenza-vírusról vitáznak a tudósok
További Tudomány cikkek
Megosztottak az Egyesült Államok és a világ többi részének tudósai abban a kérdésben, hogy közzétegyék-e vagy kezeljék titkosan a génmérnökséggel létrehozott, az emlősök között is terjedő mutáns madárinfluenza-vírusokról szóló kutatások részleteit. A szakadás megszűnhet, ha az Egyesült Államok tanácsadó testületének közelgő találkozóján figyelembe vesznek új adatokat is, például olyanokat, amelyek azt igazolják, hogy a vírus kevésbé halálos, mint eddig hitték.
Az amerikai kormány biológiai biztonságért felelő tudományos tanácsadó testülete, az NSABB volt az, ami decemberben megkért két vezető tudományos lapot - az amerikai Science és a brit Nature magazint -, hogy mellőzzék a részletek közlését a laboratóriumban létrehozott mutáns madárinfluenza-vírus kutatásairól, hogy ártó szándékkal ne tudják azt előállítani.
A történet ott kezdődött, amikor az Egyesült Államok kormánya által támogatott két kutatócsoport - a hollandiai Erasmus Egyetem Orvosi Központjában és az amerikai Wisconsin-Madison Egyetemen - laboratóriumban genetikai módosítással olyan mutáns H5N1 vírust hozott létre, amely vélhetően könnyen terjedne emberek között is. A madárinfluenza-vírus vad törzsei embert nagyon ritkán, csak a szárnyasokkal való együttélés során fertőznek meg, emberről emberre pedig nem terjednek.
Nemzetközi influenzaszakértők és biztonsági szakemberek Genfben, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szervezésében tárgyaltak február közepén a kérdésről. Ezeken a megbeszéléseken "új adatok kerültek elő és elegendő idő állt rendelkezésre a kérdések tisztázására" - emlékeztetett Anthony Fauci, az Egyesült Államok fertőző betegségekre szakosodott országos intézete, az NIAID igazgatója.
Fauci a biológiai védelemmel és a terjedő betegségekkel foglalkozó amerikai tudományos társaság (ASMBED) szerdai, Washingtonban megtartott találkozóján elmondta: a tanácsadó testület, az NSABB ismét összeül, hogy megvitassák a legújabb adatokat. "Nyilvánvalóan véleménykülönbség volt az NSABB és a genfi csoport ajánlásai között, meg akartunk győződni valamennyi adat és a vita kiegyensúlyozottságáról kettejük között" – tette hozzá Fauci.
Időközben az amerikai egészségügyi hatóságok kiálltak az eredeti NSABB álláspont mellett, nevezetesen, hogy a kutatási eredményeket ne tegyék közzé teljes egészében. A WHO-konszenzusnak csak egyetlen elemét írta alá az Egyesült Államok, azt, hogy terjesszék ki az ilyen jellegű kutatásokra vonatkozó moratóriumot.
A tanácsadó testület megkérdezett tagjai nem vállalkoztak rá, hogy megjósolják a bizottság következő ülésén várható döntést. Ron Fouchier, a holland kutatócsoport vezetője azonban hangsúlyozta, hogy a médiában közölt veszélyek túlzóak. "Az állatok kicsit influenzásak lettek, de nem estek össze holtan" - idézte fel a vadászgörényekkel végzett kísérleteket, amelyekben nyolc állat közül csak egy betegedett meg, miután nagy dózist kapott a mutáns vírusból. Mint hozzátette, azok a vadászgörények, amelyek korábban már találkoztak a szezonális influenza vírusával, védettnek bizonyultak a madárinfluenzával szemben.
"Még mindig komoly viták folynak arról, hogy mennyire halálos ez a vírus az embereknél. Nem gondolom, hogy a 60 százalékos halálozási arány korrekt lenne" – mutatott rá Fouchier. A WHO adatai szerint 2003 óta mindössze 573 esetet regisztráltak 15 országban, és ezek 58,6 százaléka volt halálos kimenetelű. Sokan érvelnek viszont azzal, hogy jóval több fertőzés történhetett, mint amennyiről az egészségügyi szervezet tudomást szerzett, és azok sokkal enyhébb lefolyásúak voltak.
A New York-i Mount Sinai orvosegyetem kutatói húsz nemzetközi tanulmányt elemeztek, amelyekben összesen 13 ezer, a világ különböző részein élő ember vérmintáit vizsgálták. A szakemberek szerint a tesztek 1-2 százaléka mutatta ki egy korábbi H5N1-vírus okozta fertőzés jeleit, ami azt jelenti, hogy világszerte több millió embert érinthetett a betegség, így a halásos áldozatok számát jóval nagyobb alaphoz kellene viszonyítani
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
