Kína már építi a Holdra szálló űrszondáját
Kína megkezdte a Csang'o–3 űrszonda tervezését és kivitelezését, amivel Holdra szállási programjának újabb állomásához érkezett – közölte kedden a nemzetvédelmi tudományos kutatások állami hivatala.
Kína harmadik holdszondája Földet és űrt megfigyelő műszereket, életkörülményeket vizsgáló berendezéseket, valamint egy holdjárművet visz magával. Várhatóan 2013-ban indul útjára, és másfél méter magas, 200 kilogrammos holdjárója több hónapig kutat majd kísérő égitestünkön.
A közlemény szerint Kína 2013-ban belevág egy nagy felbontású felvételeket készítő műhold megtervezésébe, amivel majd a Földet figyeli meg. A rendszer 2020 körül kezdené meg a működését. A Hszinhua hírügynökség által ismertetett dokumentumból az is kiderül, hogy Kína az ország 16 kiemelt tudományos projektje közé sorolja a holdprogramját, amely segíti a mezőgazdaság modernizálását, a katasztrófa-előrejelzést és a nemzetbiztonságot.
A ország második holdszondáját, a Csang'o–2-t 2010 októberében állították Hold körüli pályára. Kínai szakemberek szerint az eddigi legnagyobb felbontású felvételeit köszönhetik neki a Hold felszíni részleteiről, különösen a Szivárvány-öböl térségéből, amely a tervek szerint a következő holdszonda leszállóhelye lesz.
A kínai Hold-program részeként 2008-ban a Sencsou–7 (Shenzhou) űrhajóval három kínai űrhajós hajtott végre űrutazást, egyikük űrsétát is tett. A Hold-program záró szakaszában, 2024 körül kínai űrhajós szállna le a Holdra. A Hold-kutatás célja több irányú: a tudományos, nemzetgazdasági és nemzetvédelmi szempontokon túl Kína bizonyítani akarja, hogy magas technikai és technológiai háttérrel rendelkezik, korszerű rakéták előállítására, piacképes műholdak gyártására és felbocsátására képes.
Kína a Szovjetunió és az Egyesült Államok után a világon a harmadik ország, amely saját fejlesztésű űreszközzel embert küldött a világűrbe. Az első kínai űrhajós, Jang Li-vej volt, a Sencsou–5 űrhajón utazott 2003-ban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
