Hatástalan lehet a vérnyomáscsökkentés

A magas vérnyomással kezelt betegek két százaléka nem reagál a rendelkezésre álló kezelési módszerekre – mutatta ki két amerikai egészségbiztosító közös vizsgálata. A kétszázezernél is több beteg négy évig tartó vizsgálatának eredményeit a Circulation szakfolyóirat legújabb száma közölte.

Az Egyesült Államokban Colorado és Kalifornia egészségbiztosítói összesítették 205 750 vizsgálaton megjelenő felnőtt adatait, akiknél életükben először magas vérnyomást mértek. Az adatokat négy év alatt gyűjtötték össze. Ezeket az embereket azonnal gyógyszeresen kezdték el kezelni és a tabletták szedésének elkezdése után másfél évvel részletes ellenőrző vizsgálat történt.

A további ellenőrzésbe csak azok kerültek, akiknél a gyógyszer pontos szedése valószínűsíthető volt. A további négy év évig Stacie L. Daugherty és munkacsoportja a betegek egészségi állapotát követte figyelemmel. Csak azt vették kezelésre nem reagáló, magas vérnyomású betegnek, akinek a vérnyomása legalább háromféle vérnyomáscsökkentő készítmény szedése ellenére másfél év múlva is magasnak bizonyult.

A tanulmány azt igazolta, hogy az orvosnál megjelenő, első alkalommal emelkedett vérnyomású emberek két százaléka a kezelés ellenére is magas vérnyomású marad. Ez nem azt jelenti, hogy további gyógyszeres változtatások eredményeként a helyzet ugyanígy marad, de ezek a betegek fokozott figyelmet érdemelnek – hívták fel a figyelmet a szakemberek.

A vizsgálat további tanulsága, hogy sokkal gyakoribb volt a szélütés vagy az infarktus azok között, akiknél a beállított kezelés ellenére a magas vérnyomás rögzült, mint abban a csoportban, akiket sikerült jó vérnyomásszintre beállítani.

A magas vérnyomás a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegség. Magyarországon száz felnőttből átlag minden harmadik-negyedik embernek előbb-utóbb magas vérnyomása lesz, és ez folyamatos, gondos kezelést igényel, mert ez az eltérés az agyi katasztrófa és a szívinfarktus egyik legveszélyesebb kockázati tényezője.