Nobel-díjasok tisztelegnek Szent-Györgyi Albert emléke előtt
További Tudomány cikkek
Bár az is egyedülálló, hogy egy tudományos rendezvényen ennyi Nobel-díjas egyszerre vegyen részt, az eseménysorozatra regisztrált, ezernél is több, a maga területén elismert kutató sem csupán a reprezentációt szolgálja, hiszen a legjobban akkor tudnak Szent-Györgyi Albert emléke előtt tisztelegni, ha a kutatók folyamatosan új felfedezéseket tesznek, és az ünnepséget követő napokban szervezett előadássorozat kiváló lehetőség az ilyen eredmények bemutatására – mondta el Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora.
A Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának évfordulója alkalmából rendezett szegedi konferencia nemcsak az ünneplés miatt fontos, a négynapos eseménysorozat abban is segít, hogy áttekintsük a tudomány jelenét és jövőjét – mondta el nyitóbeszédében Pál József, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese. A „biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” kapott Nobel-díj azért az egyik legfontosabb, mert Szent-Györgyi számos külföldi út után visszatért Magyarországra, és másfél évtizeddel az után, hogy az ország elvesztett egy világháborút és területének kétharmadát, a hirtelen támadt világhír és világsiker bebizonyította, hogy még a legviharosabb időszakok is gyümölcsözők lehetnek, ha az oktatás és a tudomány megfelelő támogatást kap, és ha a kutatók jó kapcsolatokat ápolnak külföldi kollégáikkal.
Bár Szent-Györgyi leginkább a C-vitamin révén ismert, a megnyitón elhangzó beszédében Vécsei László, az SZTE Általános Orvostudományi Karának dékánja megemlítette, hogy a tudós sokoldalúságát semmi sem bizonyítja jobban, minthogy az izomműködés vizsgálatát követően tudományos karrierjének végső szakaszában a kvantummechanika felé fordult, és ott máig tarható megállapításokat tett. „Az élet lényegét ő az elektronok mozgásában vélte felfedezni, és az elmúlt két évtizedben a neurológiában egyre több bizonyítékot találunk erre, hiszen az idegszövet pusztulása elektrontranszport-zavarral van összefüggésben.”
Fontos a városnak, jó az üzletnek
Botka László polgármestere elmondta, hogy az 1937-ben átadott Nobel-díjnak a város is sokat köszönhet, hiszen ettől a dátumtól kezdve mondható el, hogy Szeged felkerült Európa és a világ tudományos térképére. Az önkormányzat azért is tett meg mindent a rendezvény sikeréért, hogy bebizonyítsák, a város továbbra is méltó Szent-Györgyi Albert örökségére, és hogy megmutassák, hogy manapság is lehet a tudományra, kultúrára, együttműködésre és nyitottságra is lehet várost építeni. A polgármester megjegyezte, hogy az elmúlt időszak eredményei közül leginkább arra büszke, hogy sikerült kialakítani azt a szemléletet, hogy Szegeden az egyetem nem város a városban, hanem Szeged egyetemi város.
A felfedezéseken dolgozó tudományos körök és az ezek üzleti felhasználását biztosító cégek közti kapcsolat fontosságára Greiner István, a Richter-Gedeon Nyrt. kutatási igazgatóhelyettese hívta fel a figyelmet, amikor arról beszélt, hogy a Richter miért érezte fontosnak a 80 milliós költségvetésű rendezvény támogatását. „A kutatás-fejlesztésre elköltött összegek előbb-utóbb az emberek egészségének javulásában is jelentkeznek, azonban ehhez nagyon fontos egy biztos tudományos háttér”– tette hozzá.
Középiskolás kísérők
Szabó Gábor rektor a programok közül kiemelte azokat a rendezvényeket, amelyeken a Nobel-díjas vendégek középiskolás diákokkal találkoznak, népszerűsítve a tudományt, hogy Szegeden ne csak most, hanem a jövőben is magas színvonalú kutatások folyhassanak. Ezen túlmenően a Nobel-díjasok mindegyikét egy-egy szegedi középiskolás mutatja be. Szepes Borbála, az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Szakközépiskolájának végzős diákja elmondta, hogy a 9 tudós bemutatására 70 tanuló jelentkezett, közülük választották ki azokat a szerencséseket, akik a négy nap folyamán szinte végig a „melléjük rendelt” Nobel-díjas mellett lehetnek.
„Az orvosira szeretnék jelentkezni, ezért különösen megtisztelő ilyen híres tudóssal találkozni. Nagy élmény volt körbevezetni őt az iskolában, de nem hiszem, hogy ennek a találkozásnak bármilyen komolyabb, kézzel fogható következménye lesz, azon túl, hogy még évek múlva is mesélhetek arról, hogy Peter Dohertyt, a T-limfociták működésének leíróját kísérhettem napokig” – mondta el az Index kérdésére Borbála.