Az MTA nem kommentálta a jelentést

A Schmitt Pál köztársasági elnök doktori dolgozatát vizsgáló plágiumbizottság jelentése után próbáltuk megkeresni az Magyar Tudományos Akadémiát, kevés sikerrel. Az MTA Tudományetikai Bizottságának elnökét, Fésüs Lászlót értük el, aki nem kívánta kommentálni a jelentést. Az MTA alapszabályában egyébként szerepel, hogy a tudományetikai bizottság bizottság feladata a tudományos közélet tisztaságának védelme.

Nem meglepő, hogy az MTA elzárkózik. Az Akadémia elnöke, Pálinkás József korábban a Schmitt dolgozatának akadémiai szinten történő kivizsgálását szorgalmazó hét, PhD fokozattal rendelkező kutató petíciójára válaszolva már közleményben jelezte, hogy ez nem az MTA ügye. Pálinkás a válaszban kifejtette, hogy a magyar egyetemeken tudományos (PhD) fokozatot szerző kutatók köre világosan elkülönül az 1994 előtt egyetemi doktori címet szerzők körétől.

Pálinkás szerint az 1993-as felsőoktatási törvény lehetőséget teremtett arra, hogy a magyar egyetemek megfelelő akkreditáció után tudományos fokozatot adhassanak ki, a korábban elnyert, tudományos fokozatnak nem minősülő egyetemi doktori címmel rendelkezők pedig külön eljárásban szerezhették meg PhD-fokozatukat. „Tekintettel arra, hogy a köztársasági elnök úrnak nincs tudományos (PhD) fokozata és nem tagja az MTA köztestületének, az Akadémia elnökének és testületeinek nincs jogköre vizsgálatot folytatni Schmitt Pál 1992-ben a Testnevelési Egyetemen megszerzett, tudományos fokozatnak nem minősülő, úgynevezett kisdoktori (dr. univ.) címével kapcsolatban” – fogalmazott az MTA elnöke.

Elértük a petíciót aláíró hét kutató egyikét, Miklós Ágnes Katát, az Általános Vállalkozási Főiskola Társadalomismereti Tanszékének docensét, a magyar irodalomtudomány doktorát. „Le vagyok sújtva” – kommentálta a bizottság jelentését a docens. „Nagyon elszomorít a végkövetkeztetés, mert a jelenlegi magyar tudományos életről van szó, nem csak erről a kisdoktoriról. Távlatilag az a kérdés, hogyan tudjuk ezentúl a diákjainknak mondani, hogy a pontos hivatkozás és forrás mennyire fontos. És véleményem szerint azoknak is problémát fog jelenteni a döntés, akiknek majd esetleg a továbbiakban a saját kisdoktorijaikkal kapcsolatban kell gyanúsítgatásokkal szembenézniük. Csak reménykedni tudok, hogy ennek nem lesznek hosszú távú következményei bárkinek a tudományos munkásságával kapcsolatban.”

Miklós úgy véli, az MTA védekezése elfogadhatatlan az ügyben. A docens szerint a közvéleménynek nincs pontos képe arról, hogy melyik tudományos fokozat mi, a PhD fokozat és az egyetemi kisdoktori összemosódik a laikusnak. „De az a védekezés, hogy ez csak egy kisdoktori, azért is teljességgel elfogadhatatlan, mert egy szemináriumi dolgozat esetében is kötelező a pontos hivatkozás” – fogalmazott a docens.

Megkerestük az ország több egyetemét is, hogy kommentálják a jelentést, illetve mondják el, hogy náluk milyen következményei lennének egy olyan jelentésnek, mint amilyet Schmitt Pál esetében állapított meg a plágiumbizottság. Mindenhol visszahívást ígértek, illetve emailben kérték a kérdéseket. A válaszokat még várjuk.