Koronavírus adatok

2022. jan. 21.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Timót, Xénia
-7 °C
0 °C

Mit vettek el Schmitt Páltól?

2012.03.29. 19:02 Módosítva: 2012.03.29. 19:10
Kisdoktori, nagydoktori, PhD, tudományos fokozat – mik ezek és melyiket hogyan lehet kiérdemelni? Ki írhatja ki a neve elé, hogy „dr.”? És főleg: mit vettek el most Schmitt Páltól? Az alábbiakban minden kiderül.

A Semmelweis Egyetem szenátusa csütörtök este hét óra előtt néhány perccel úgy döntött, megfosztja Schmitt Pál köztársasági elnököt doktori címétől, mivel 1992-es dolgozata nem tudományos munka. Bővebben a döntésről és előzményeiről itt olvashat >>>>

Doktor és doktor között óriási különbség lehet, de a  közvéleményben kicsit összemosódnak olyan fogalmak, amelyek megkülönböztetése nagyon is fontos a tudományos közéletben, illetve egy tudományos pályán. Nézzük, mit bukott csütörtökön az elnök.

Mesél majd az utókor

A doktor szó a latin docere igéből származik, ami annyit tesz: „tanítani” – eredetileg ugyanis a tanításra feljogosított embereket illették a címmel, ami persze az  idők során több jelentésmódosuláson ment át. Magyarországon többféle doktori cím ismert.

A legegyszerűbben a foglalkozástudományi doktori címet lehet megszerezni, hiszen ehhez elég elvégezni egy egyetemet – ez a cím azonban csak néhány szakma kiváltsága. Az egyetemi oklevél után már tehetik is ki a dr-t a nevük elé az általános orvosok (dr. med. = doctor medicinæ universæ), a tőlük eltérő képzésben részesülő fogorvosok (dr. med. dent. = doctor medicinæ dentalis), az állatorvosok (dr. vet. = doctor veterinariæ), a jogászok (dr. jur. = doctor juris) és 2009 januárja óta a gyógyszerészek (dr. pharm. = doctor pharmaciæ). Mondani sem kell, hogy a foglalkozásdoktori cím nem számít tudományos fokozatnak, hiszen kutatómunka sem kapcsolódik hozzá.

Más az egyetemi doktori cím, amit nevéhez hűen egyetem adhatott, és ezt már tudományos kutatómunkához kötötték. Az egyetemek az ötvenes években kapták meg (illetve: kapták vissza) a doktori cím adományozásának lehetőségét, 1984 és 1993 között az egyetemi doktorihoz a dr. univ. (doctor universitatis) cím járt. Ezt, a köznyelv által akkor kisdoktorinak nevezett címet az akadémia nem ismerte el tudományos fokozatnak. Schmitt Pálnak ilyen dr. univ. címe volt, ezt vonták most vissza tőle.

A kisdoktorit – ami nem volt előfeltétel – a kilencvenes évek közepéig követhette a kandidátusi cím (C.Sc. = Candidatus Scientiarum), amit már a Tudományos Minősítő Bizottság adott. Ezt pedig a tudományok doktora (D.Sc. = Doctor Scientiarum) cím követte, amit a köznyelv nagydoktoriként ismert. A D.Sc. fokozatot sokszor évtizedek alatt kapja meg egy kutató, a rangos címmel az akadémia egy adott szakterületen tett nagy jártaságot ismer el.

A PhD, az nem a kisdoktori

Ma Magyarországon a nemzetközileg is általánosan elfogadott PhD a megszerezhető tudományos fokozat, ez már tudományos doktori címnek számít. A rövidítés a latin Philosophiæ Doctor, azaz a „a filozófia doktora” kifejezésből ered, de a kifejezés értelme ma már inkább „a tudomány doktora”. A címet először Németországban használták, a XIX. században, és a tudomány intézményesülésének évtizedeiben innen terjedt el Európában, majd az Egyesült Államokban (illetve több európai országba az USA-ból jött vissza). Magyarországon a szovjet rendszerű – azaz politikailag központosított és ellenőrzött – tudomány évei után az európai normákhoz igazodva 1993-ban vezették be egyetlen tudományos fokozatként a PhD-t. (Művészeti képzésben PhD helyett DLA fokozatot adnak az egyetemek, ez a Doctor Liberalium Artium, azaz „a szabad művészetek doktora” rövidítése.)

A korábbi rendszer megszűnésekor a régi kisdoktorik egy kis részét egyetemtől függően PhD-fokozattá minősítették, a kandidátusi címek pedig automatikusan PhD-nek feleltek meg. A D.Sc., azaz a tudományok doktora címnek ma az MTA doktora titulus felel meg, és ma ezt ismeri a köznyelv nagydoktoriként. A „kisdoktori” szót viszont a köznyelv egyre gyakrabban használja a PhD-re, ami viszont jóval szigorúbb követelmények szerint készül, mint a rendszerváltás előtti és környéki dr. univ. kisdoktorik, és tudományos fokozatnak számít.

Magyarországon a 2005. évi CXXXIX. törvény rendelkezik a felsőoktatásról, ebben szerepelnek a PhD-képzés általános feltételei. Ezek közül a legfontosabb (a 68. paragrafus szerint), hogy a doktori képzés egységes, harminchat hónapos képzési időből áll, amely felosztható beszámoltatási szakaszokra. Az egyetemek doktori iskolái külön feltételeket is szabhatnak, de a doktori iskolai tanulmányok végén kötelező a doktori szigorlat, majd a doktori disszertáció megírása, illetve megvédése.

A magyarországi PhD fokozatokat elismerik az Európai Unió tagállamaiban, de nálunk a máshol szerzett PhD fokozatokat honosíttatni kell, ha az illető doktor részt akar venni Magyarországon valamilyen tudományos munkában.



  • Vennék
  • Hírek