Nem az ember az egyetlen emlős, aki a böjt kedvéért változtat étkezési szokásain. Etiópiában a keresztény tradíciók miatt a húsvét előtti 55 napban a hiénáknak a guberálásról vissza kell állniuk a jóval megerőltetőbb vadászatra.
A helyi keresztény gyülekezet, az Orthodox Tewahedo Church tagjai a nagyböjt alatt egyáltalán nem esznek húst. Most egy, a hiénák ürülékét vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy a helyi hiénáknak nem jut húsmaradék ebben az időszakban, ezért kénytelenek szamarakra vadászni.
A foltos hiénák ügyes vadászok, képesek földre vinni egy zebrát, gnút, vagy akár egy rinocéroszt is. Guberálásban még jobbak: összeszednek mindent, döglött madarakat és emlősöket, szemetet, sőt még az ürüléket is.
„A hiénák megeszik a legtöbb szerves anyagot, a rohadó dögtől kezdve a lépfenével fertőzött tetemekig. Képesek megenni és megemészteni áldozataik minden részét, kivéve a szőrt és patákat. A csontokat is annyira megemésztik, hogy csak a szervetlen összetevők maradnak meg a hiénák ürülékében” – mondta el Gidey Yirga, az etióp Mekelle Egyetem kutatója.
Mivel tudták, hogy hiénák az emberi szemétből guberálnak, Yirga és kollégái nyomozni kezdtek azután, mennyire változtatja meg az emberi diéta az állatok étkezési szokásait. A kutatók Etiópia három különböző területéről gyűjtöttek hiénaürüléket az 55 napos böjt alatt, majd utána is. Összesen 553 székletmintát szereztek be.
Az elemzés során megállapították, hogy a hiénáknak szamárra kellett vadászniuk, amíg nem találtak húst a szemétben. A böjt előtt a hiénaürülék 14,8 százaléka tartalmazott szamárszőrt, a böjt alatt ez a szám 33,1 százalékra nőtt, a vége után pedig egyből visszaesett 22,2 százalékra.
A tudósok a Journal of Animal Ecologyban publikálták eredményeiket. Szerintük a kutatásuk megmutatta, mennyire jól alkalmazkodnak a hiénák, és hogy mennyire összefonódik ezeknek az állatoknak az élete az emberekével.