Annak ellenére, hogy a népszerű közhiedelem szerint a modern kor technikai vívmányainak következtében leállt az emberi faj törzsfejlődése, tudósok egy friss vizsgálatban rámutattak arra, hogy ez koránt sincs így. Dr Virpi Lummaa, a Sheffieldi Egyetem növény- és állattani tanszékének munkatársa szerint a vizsgált adatok azt mutatják, hogy a Charles Darwin által leírt evolúció az embereknél továbbra is legalább annyira jelen van, mint a vadon élő állatfajoknál.
A kutatók hatezer, 1760 és 1849 között született finn anyakönyvi adatait vizsgálták át, azt figyelve, hogy van-e bármilyen hatása a kulturális, technológiai, egészségügyi, mezőgazdasági fejlődésnek vagy az emberiségnél elterjedt monogámiának. A négy vizsgált kiválasztódási faktor a felnőttkor elérése, a párosodási lehetőség, a párosodási sikeresség és a termékenység.
Az eredmények szerint a fitnesz értékének változékonyságáért elsősorban a születés utáni első néhány év, illetve a felnőttkori termékenység felelős, a társadalmi körülmények vagy az anyagi helyzet hatásai ehhez képest elenyészők. (A fitnesz az evolúcióelmélet központi fogalma, ami az egyed szelekciós sikerét fejezi ki.) „Az adatok azt mutatják, hogy a közelmúlt generációiban is nagyon erős a szelekció, változás csak abban van, hogy az egyéneknek más típusú kihívásoknak kell megfelelniük a párválasztás és az utódnemzés során”, monda el Dr. Lumaa.
Dr. Alexandre Courtiol, a berlini Wissenschaftskolleg Institute kutatója, az eredményeket bemutató cikk társszerzője elmondta: az adatok szerint a leginkább a férfiak párosodási sikeressége változik, méghozzá jóval gyorsabban, mint a nőké. „Ami még meglepőbb: ez a változás független attól, hogy a társadalom gazdag vagy szegény rétegében élő férfiakat vizsgáljuk.”
A mostani vizsgálatokhoz hasonlóan máskor is jellemzően a finn népességi adatokat használják a kutatók, mert az országban kivételesen részletes népesség-nyilvántartás folyt az adott időszakban. Az egyházi anyakönyvekben nemcsak a születések, halálozások és házasságok időpontját vezették pontosan, de a pénzügyi helyzetet is, ráadásul a finn családok egészen a 20. század második feléig meglehetősen ritkán változtatták a lakhelyüket.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
