Titkosító algoritmus magyar diákoktól
További Tudomány cikkek
-
Van egy kísérteties szálloda, ahol biliárdgolyókkal dobálóznak a szellemek - A súlycsökkentő műtét lehet a megoldás a túlsúlyos cukorbetegek problémáira
- A Ryugu aszteroida mintái hemzsegnek az élettől
- A vese sejtjei is képesek az emlékezésre
- Hatalmas aranylelőhelyre bukkantak Kínában, ez lehet a Föld egyik legnagyobbja
Énekes Péter és Köpenczei Gergő, a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium tanulói két éve kezdtek foglalkozni egy eddig sosem látott titkosító algoritmus fejlesztésével. A matekórán indult, aztán komoly kutatási projektté fejlődött a felfedezés. Az ISEF-en is induló diákokat nem a hetvenötezer dolláros fődíj motiválja, számukra már a részvétel lehetősége is megtisztelőnek számít.
Amit az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny zsűrije csak ezüstéremmel honorált, az bőven elég volt ahhoz, hogy Énekes Péter és Köpencezi Gergő a Nemzetközi Tudományos és Innovációs Versenyen (ISEF), a legrangosabb tudományos tehetségkutatón mutathassák be az általuk fejlesztett kódfejtő és titkosító algoritmust. A 19 éves diákok az s(n) függvény egy olyan számelméleti tulajdonságát fedezték fel, ami a kriptográfiában is alkalmazható. Az eljárás az ujjlenyomathoz hasonló elven működik: bár az azonosítása lehetséges, mégsem visszakereshető, így az ezzel titkosított rendszereket is szinte lehetetlen feltörni. Ehhez ugyanis a függvényben használt n prímtényezőjét kéne megtalálni, ami roppant számításigényes folyamat.
Köpenczei Gergő az ISEF-re készülve elmondta, hogy a manapság használt kódfejtő eljárások ellen biztosítva vagyunk, mivel egy-egy feltörési próbálkozás elég hosszú időt vesz igénybe. Ugyanakkor több változóval számolva ez az időtartam még jobban kitolható, tehát nagyobb biztonságot is ad. A diákok felfedezésében nem csak az számít úttörőnek, hogy az alkalmazási lehetősége meglehetősen széleskörű – operációs rendszerek, netbankok és adminisztrációs felületek titkosításához egyaránt használható –, hanem az is, hogy az s(n) függvényt még soha nem használták titkosításra. Az algoritmus tesztelésével jelenleg többen foglalkoznak, köztük olyan nagyvállalatok is, mint az Ericsson.
Arra a kérdésre, hogy miért érdeklődik két tizenéves fiatal a kriptográfia iránt, elmondják, hogy a matematika mindig is foglalkoztatta őket, de szerették az olyan filmeket is, amelyekben központi szerepet kapott a kódfejtés. Elsőként az Egy csodálatos elmét említik, amely John Nash, a játékelméleti kutatásaival Nobel-díjjal elismert tudós élettörténetét dolgozza fel. A továbbtanulást illetően mindketten a mérnök-informatikusi pályán gondolkoznak, és idén a Tudományos Diákkörhöz is szeretnének csatlakozni.
Windows-feltörés három perc alatt
Gergő és Péter algoritmusa elvileg nem szabadalmaztatható, mivel az s(n) függvényre épül, és mivel a matematika szabadon felhasználható tudományág, nem helyezhető szabadalmi oltalom alá. Ez azonban nem szegi kedvüket: mint mondják, nem a nyeremények motiválják őket, azt is megtiszteltetésnek tartják, hogy eljuthattak az ISEF-re. Gergő örülne, ha ő lenne a tizenkét diák egyike, akik egy hétre kijuthatnak Svájcba, és meglátogathatnák a CERN-t, mivel nagyon érdekli a részecskefizika. A külföldi diákok hátránya azonban például itt is tetten érhető: a tudományos szakfolyóiratok többnyire angol nyelven jelennek meg, ráadásul ezeknek az átfutási ideje is hosszabb, mint az angol nyelvterületeken.
A diákokat a Magyar Innovációs szövetség támogatja, amely 1995 óta küldenek diákokat az ISEF-re. Az eddigi eredmények alapján legalább statisztikai esély mutatkozik a magyar résztvevők sikerére: tizenhét év alatt mindössze kétszer fordult elő, hogy egy magyar delegált nem kapott díjat. 2005-ben az abszolút győztes például Rátai Dániel, a Leonar3do nevű háromdimenziós rajzolóprogram tervezője volt.
A 2012-es hazai képviselet dolga annyiban nehezebb, hogy a kriptográfia és a titkosítási eljárások kevésbé demonstratívak, mint egy látványos, külső eszközökkel használható program bemutatása. Ez elvileg nem jelenthet akadályt, mivel az elbírálást a szakértőkből álló zsűri végzi, ráadásul Gergő és Péter az algoritmus gyakorlati alkalmazásáról is bemutatót tart. Megmutatják, miként lehet megfejteni a spártaiak titkosírását, valamint egy három perc alatt végrehajtható Windows-feltörést is ígértek.
Milyen szép idő volt augusztus hetedikén
Gergő megemlíti, hogy foglalkoztatja az etikus hekkelés témaköre: jelenlegi kollégiumában – ahol több, a biztonságtechnika területén dolgozó diák is lakik – sikerült felfednie a helyi wifi-hálózat hiányosságait. Az informatikai biztonság egyébként is szívügye: mint elmondja, legrövidebb jelszava 23 karakter hosszú. Szerinte ez jóval biztonságosabb megoldás, mint nagy- és kisbetűkkel, valamint számokkal trükközni. Egy kódfeltörés során minél több karakterből áll a jelszó, annál nehezebb megfejteni, ugyanis minden hozzáadott karakter hatványozza a variációs lehetőségek számát. Gergő a hosszú, de könnyen megjegyezhető jelszavak híve: a „milyen szép idő volt augusztus hetedikén” például mindkét kritériumnak megfelel.
A fagyi néha visszanyal: saját gépén jelenleg képtelen hozzáférni a személyes mappájához, mivel sikerült úgy titkosítania, hogy hetekig is eltarthat, mire sikerül feltörnie.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
