Megtalálták a T-rex egyik rokonát

Egy, a Tyrannosaurus rexhez hasonló ragadozó dinoszaurusz fosszíliáit fedezték fel Patagóniában, Argentínában. Az Eoabelisaurus mefi a theropoda dinoszauruszok Abelisauridae családjához tartozott. A dinoszaurusz testhossza 6,5 méter volt, és valamivel hosszabb és boltozatosabb koponyával rendelkezett, mint a T. rex. A koponya alakjából arra következtetnek a kutatók, hogy rendkívül erős harapása volt – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.

A leletről a Proceedings of the Royal Society B folyóirat legújabb számában jelentették meg részletes tanulmányukat argentin és német paleontológusok. A fosszíliák korát 170-175 millió évesre becsülik, ami azt jelenti, hogy az Abelisauridae dinoszauruszok a feltételezettnél 40 millió évvel korábban jelentek meg, még mielőtt a Pangaea szuperkontinens a déli Gondwanára és az északi Laurázsiára tört volna szét.

Az Eoabelisaurus mefi két lábon járt, karjai pedig még csökevényesebbek voltak, mint a T-rex felső végtagjai. „Nagy kérdés, hogy mire szolgáltak a csökevényes felső végtagok. Valószínűsíthető, hogy mind a Tyrannosaurus rex, mind patagóniai rokona erőteljes álkapcsa segítségével vadászott, és nem volt szükség, hogy karjaival besegítsen a zsákmányszerzéskor" – vélekedett Oliver Rauhut, a bajor állami őslénytani és földtani gyűjtemény paleontológusa, a tanulmány társszerzője.

Az Eoabelisaurus mefi felső végtagjai valószínűleg nem annyira csökevényesek, mint az Abelisauridae család későbbi képviselőié. Ez azt jelenti, hogy az Abelisauridae-családnál az visszafejlődtek a felső végtagok: az elcsökevényesedés az alkaroknál kezdődhetett, hiszen az Eoabelisaurus mefi felkarja még normális arányú.

A kutatók azt is kiderítették, hogy az Eoabelisaurus mefi forró éghajlatú térségben élt, ahol a száraz és esős évszakok váltakoztak egymással. A paleontológusok azt feltételezik, hogy a későbbi Gondwana kellős közepén egy hatalmas sivatagos terület volt, ez gátolta meg a hüllőket, hogy észak felé vándoroljanak, mielőtt Pangaea széttöredezett volna. Ez az elmélet megmagyarázhatja, hogy miért került elő oly kevés Abelisauridae-lelet az északi féltekén.