A század végére teljesen megváltozik a Föld

Egy nemzetközi kutatócsoport figyelmeztetése szerint, a Föld egyre gyorsabban halad egy nagyobb globális katasztrófa felé. A Nature magazinban közzétett tanulmányban arról írnak, hogy fordulópont felé tartunk, amely olyan előre nem jelezhető változásokat hoz, amelyeket a jégkorszak vége óta nem láttunk.

Nagy a valószínűsége annak, hogy az évszázad végére a Föld teljesen más hely lesz – mondta Anthony Barnosky, a University of California professzora, egy 17 tudósból álló nemzetközi kutatócsoport tagja.

A tudósok megvizsgálták az olyan, legtöbb problémát okozó kritikus elemeket, mint az ózonréteg, a földhasználat, a vízszennyezés, a csökkenő biodiverzitás és az éghajlatváltozás. Arra jutottak, ha további nyomás nehezedik az élővilágra, akkor hamarosan elérkezünk egy ponthoz, ahonnan már nincs visszaút. Jelenleg még azt sem tudjuk megjósolni, a bolygó hogyan reagál bizonyos hatásokra, nagyobb változásokra.

Durvább a jégkorszaknál

Az egyik utolsó nagyobb változás a Föld életében az utolsó jégkorszak vége volt nagyjából 12 ezer évvel ezelőtt. A jég alig több mint háromezer év alatt húzódott vissza, és míg korábban a Föld harminc százalékát borította jég, a változás után majdnem jégmentes lett a bolygó. Az állatok kihalása és az ökológiai változások alig 1600 év alatt történtek.

Ma az emberiség sokkal gyorsabban tudja előidézni azokat az okokat, amely a jégtakaró visszahúzódását is okozta – ráadásul a változások is nagyobbak. A légkörben 35 százalékkal nőtt a szén-dioxid az ipari forradalom óta, a globális hőmérséklet gyorsabban nő, mint a jégkorszak idején. Az emberiség a földterület 43 százalékát változtatta meg teljesen városokkal, földműveléssel, ráadásul az emberi populáció hatalmasra növekedett, ezzel további terheket hozva a Földre.

Nagyon nehéz megjósolni a jövőt, de a múltbeli események alapján lehet óvatos következtetéseket tenni. Barnosky és kollégái nagy kihaláshullámot jósolnak (az utolsó jégkorszak végén a nagy testű emlősök fele kipusztult), de helyi szinten is megváltozik az élővilág. Az erőforrások – mint a tiszta víz, halak, ásványi anyagok – utáni vadászat politikai instabilitást hoz majd egyre több térségbe.

Hogy mindez elkerülhető legyen, nemzetközi együttműködésre van szükség. Ha ugyanis minden úgy halad tovább, mint eddig, akkor 2025-re a földterület 50 százalékát fogja használni az emberiség, aminek létszáma 2050-re éri el a kilencmilliárd főt. Ez nagyságrendekkel nagyobb energiafelhasználást és energiatermelést jelent majd, emiatt sokkal inkább a megújuló források felé kell fordulni.

„Azt szeretném, hogy 50-100 év múlva a Föld legalább ennyire élhető legyen a gyerekeink és unokáink számára, mint most és azt gondolom, sokan szeretnék ugyanezt" – mondta Banosky. „Válaszúthoz érkeztünk és ha azt választjuk, hogy semmit nem teszünk, hogy szembenézzünk a problémákkal, akkor sokkal rosszabb Földet hagyunk a közvetlen utódainknak."