Halovány parány pislog a világ peremén
Az eddigi leghalványabb galaxist fedezték fel amerikai csillagászok a világegyetem peremén. A parányi csillagváros az ősrobbanás után körülbelül 800 millió évvel már létezett, és a világegyetem tíz legtávolabbi objektuma közé sorolják.
„A felvételeken a galaxis gyermekkori képét látjuk, amikor az univerzum jelenlegi korának alig 5 százalékánál tartott. E korai csillagvárosok tanulmányozása azért fontos, hogy megértsük, miként alakulnak és növekednek a galaxisok" – mondta James Rhoads, az Arizonai Állami Egyetem asztronómusa.
Rhoads és kollégái a Chilében működő Las Campanas obszervatórium Magellán-teleszkópjával végezték a kutatásokat speciális szűrővel látva el az IMACS (Inamori Magellan Areal Camera and Spectrograph) színképelemző műszert. Ennek köszönhetően a kamera csupán az infravörös tartományban érkező fényt regisztrálta. „Az eljárást 1998 óta alkalmazzuk, amelynek köszönhetően egyre távolabbi és távolabbi objektumokat fedezünk fel a világegyetem peremén" – közölte Sangeeta Malhotra, aki szintén az egyetem kutatója.
A halovány galaxis esetében, amelyet LAEJ095950.99+021219.1 jelzéssel vettek lajstromba, a vöröseltolódás 7-es értéket ért el. Vöröseltolódásnak az elektromágneses hullámok hullámhosszának a kibocsátott hullámhosszhoz viszonyított megnövekedését nevezik. A csillagászok távolságmérésre alkalmazzák a jelenséget, mivel a távoli galaxisok színképe a vörös felé tolódik: minél nagyobb az értéke, annál távolabb van és idősebb a megfigyelt objektum.
Az asztrofizikusok eddig csupán maréknyi olyan galaxist regisztráltak, amelyeknél a vöröseltolódás értéke elérte a 7-es értéket.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
