Titkos kertet találtak a Jeges-tengeren

Titkos kertet, virágzó fitoplanktonok kiterjedt telepét fedezték fel a Jeges-tenger jege alatt amerikai és kanadai kutatók.

A fitoplankton olyan kis egysejtűek összessége, amelyek az óceánok vizeiben élnek; legtöbbjük egyszerűen az áramlatokkal sodródik. A fotoszintézis során napfényt, szén-dioxidot és vizet használnak a szerves anyag előállításához. Majdnem annyi szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, mint a szárazföldi növények, ezáltal igen nagy szerepet játszanak az éghajlat szabályozásában.

A kutatók a NASA által indított ICESCAPE expedícióban vettek részt, amelynek keretében 2010 és 2011 nyarán Alaszka északi és nyugati partjainál vizsgálták az éghajlatváltozásnak az északi-sarki ökorendszerekre gyakorolt hatását. Így fedezték fel a tenger jégpáncélja alatt a virágzó fitoplanktontelepet, amelynek kiterjedése elérte a 100 kilométert.

Ilyen még nem volt

A plankton virágzását az északi-sarki vizeken korábban csak késő nyáron figyelték meg, amikor a folyamat napfény hatására végbement a nyílt vizeken. A jég alatti kert viszont sokkal kiterjedtebbnek bizonyult, mint a szomszédos nyílt vizeken virágzó fitoplanktontelepek. „Harminc éve folytatok kutatásokat, és korábbi tapasztalataim alapján azt mondanám, hogy ilyesmi lehetetlen, hiszen eddig azt feltételeztük, hogy a napsugarak alig jutnak át a jégpáncélon" – jegyezte meg Kevin Arrigo biológus, a Stanford Egyetem oceanográfusa.

Az éghajlatváltozás azonban megváltoztatta az északi-sarki jég természetét. Sok helyen eltűnt az éveken át hizlalt jégpáncél, amely csak a szűrt napfényt engedte át. A telente képződő friss jég viszont vékonyabb és átlátszó, vagyis több napfényt ereszt át. Ráadásul a melegebb levegő hatására megolvad a felszíne, és a sötétebb foltok összegyűjtik, elnyelik a fényt. 
A kutatók tapasztalatai szerint a fénynek több mint a fele átjut a jégen.

Amikor a jégtörő hajó felhasította a helyenként egy méter vastag jeget, és a kutatók víz alatti kamerákkal bekukkantottak a mélybe, a fitoplanktonok hihetetlen virágzását észlelték. A fény és a Bering-szoros felől érkező, szerves anyagokban gazdag áramlat hatására a mikroorganizmusok akár 50 méter mélyben is virágoztak.

Mint a kutatók rámutatnak, a Jeges-tenger élővilága a jelek szerint gazdagabb, mint feltételezték. Arrigo véleménye szerint a mikroorganizmusok jég alatti virágzása azonban más élőlények esélyeit ronthatja. A vándormadarak például évről évre a jégolvadás után fitoplanktonokon csemegéznek: a szokásosnál korábbi, ráadásul jég alatti virágzásuk megfoszthatja a madarakat az élelemtől. E félelmek igazolásához további vizsgálatok szükségesek.