Áttörés az Ebola elleni küzdelemben

Nagy lépést tettek kanadai kutatók az Ebola-vírus legyőzése felé. A winnipegi National Microbiology Laboratory központ tudósainak kísérletében a vírus legveszélyesebb törzsével, a Zairével fertőzött majmokat sikerült meggyógyítani. A nyolc kísérleti állat közül négy 24 órával, négy pedig 48 órával a fertőzés után kapta meg a ZMAb nevű kísérleti gyógyszert. Az első csoport összes tagja túlélte a fertőzést, a másodikból kettőt sikerült megmenteni.

A ZMAb egy koktél, ami háromféle, a vírust megtámadó antitestet tartalmaz. Ezeket a vírus darabkáival beoltott egerek szervezetéből szintetizálták. Az antitestek lelassítják a vírus szaporodási képességét, és ezáltal időt nyernek a szervezet immunrendszere számára, hogy a lassú lefolyásúvá vált fertőzést önmaga győzze le. A koktél egyelőre csak a Zaire-törzs ellen működik, de a kutatók szerint a mintájára hamar össze lehet majd állítani a vírus többi mutációja ellen hatékony szert is.

Mivel a ZMAb egyelőre csak a fertőzés nagyon korai szakaszában működik, a felfedezésnek csak az elméleti jelentősége nagy, a gyakorlatban nemigen lesz ebben a formában alkalmazható. Az Ebolával kapcsolatos egyik gond ugyanis éppen az, hogy a betegség kezdeti tünetei (magas láz, szédülés, fejfájás, ízületi fájdalmak) nagyon hasonlítanak a maláriára, és a vírus jellemző felbukkanási helyén, Afrikában a speciális képzettség nélküli orvosok rendszerint össze is keverik vele. Amikor aztán néhány nap múlva elkezdődik a 90 százalékos halálozási arányú vérzéses láz, már késő a ZMAb bevetése is.

Az első Ebola-járványt 1976-ban regisztrálták Közép-Afrikában. A betegség ellen máig nem létezik hatékony gyógymód, védőoltás vagy kezelési módszer. A legnagyobb rejtély, hogy hogyan képes a vírus fennmaradni, milyen gazdaszervezetben él, amit nem pusztít el 7-10 nap leforgása alatt, mint az embert vagy a főemlősöket.

Az Ebola az egyik legveszélyesebb ismert vírus, testnedvekkel, fizikai érintkezéssel és cseppfertőzéssel egyaránt képes terjedni, és a megtámadott szervezetben válogatás nélkül megtámad minden típusú sejtet. A vérben a vérlemezkékkel reakcióba lépve olyan vegyületet képez, ami mikroméretű sebeket ejt az erek falain, a halál oka általában az ebből fakadó, kezelhetetlen belső vérzés.

Mivel nagyon agresszív, hatékonyan fertőz és gyorsan öl (annyira gyorsan, hogy általában nincs ideje igazán elterjedni, így az eddigi járványok általában csak pár száz halálos áldozattal jártak), az Ebola tökéletes biológiai fegyver. Az American Medical Association szerint a kilencvenes években az amerikaiak és a szovjetek is rendelkeztek fegyverként bevethető Ebola-törzsekkel.